Magyar Jogász Egylet

A nyári szünet előtti utolsó adást egy magyar előzetes döntéshozatali eljárásban hozott döntés, a Penny Market ítélet ismertetésével kezdjük, amelynek alapjául a Magyarországon 2023-ban, a háború okozta infláció leküzdésére bevezetett, kötelező árcsökkentésre vonatkozó szabályozás állt. Ezt követően egy Olaszországból érkezett és a covid járványhoz kapcsolódó, a katonák oltásfelvételi kötelezettségével foglalkozó, majd egy francia bíróság által előterjesztett, az elektronikus kereskedelem témáját érintő két egyesített ügyet fogunk bemutatni. Mindkét ügynek a hátterében a francia információs társadalommal összefüggő szabályozást vitatták a nemzeti bíróság előtt. Az egyikben pornográf weboldalak felhasználói életkorának ellenőrzése, a másikban közúti ellenőrzésekkel kapcsolatos információk továbbítása volt az eljárás tárgya. Ami a jogterületeket illeti, elsősorban az uniós szabadságjogok és a hátrányos megkülönböztetés tilalma lesznek ennek a podcastnak a témái.

 

C-658/24 Penny Market (magyar kötelező akciózás)

C-522/24 katonák oltási kötelezettsége

C-188/24 információs társadalom (pornográf weboldalak és közúti ellenőrzés)

A mai adásunk témája a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség lesz; nevezetesen az uniós állampolgárok és családtagjaik szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogával, valamint európai büntetőjoggal, pontosabban az európai elfogatóparancs végrehajtásával foglalkozó ítéleteket fogunk ismertetni.

A mai első ügy a Safi elnevezést kapta a bíróságtól, és az abban hozott ítélet az uniós kiskorú állampolgárok szüleinek származékos tartózkodási jogára vonatkozó ítélkezési gyakorlatot fejlesztette tovább egy holland bíróság felterjesztésére.

A második ügy témája az uniós állampolgárság megszerzése, valamint ezzel összefüggésben az EU területén való tartózkodáshoz való jog volt. Ennek a Besthame nevet viselő, ír bíróságtól származó ügynek a középpontjában az állampolgárság megszerzésével összefüggő esetleges csalások megelőzése, pontosabban az érdekházasságok szankcionálásnak kérdése állt.  

Végül, a Rugu és Aucroix egyesített ügyek az európai elfogatóparancs végrehajtásának szabályaival foglalkoztak.

C-147/24 Safi

C-560/24 Besthame

C-722/23 és C-91/24 Rugu és Aucroix

A mai adást ismét egy magyar vonatkozású üggyel fogjuk kezdeni, méghozzá a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendelet alkalmazásával foglalkozó, 24.hu nevet viselő eljárás bemutatásával amely két szempontból is érdekes: egyrészt az érintett rendelet időbeli hatálya miatt, másrészt az Alapjogi Charta felhívhatósága okán is.  Emellett egy holland és egy belga előzetes döntéshozatali ítéletet mutatunk; előbbiben a füstszűrős cigaretták károsanyag kibocsátására vonatkozó információkhoz való hozzáférésre, utóbbiban pedig a menedékkérők őrizetben tartásának helyszínére vonatkozó uniós szabályokat értelmezte az Európai Bíróság.

C-843/24 24.hu C-155/24 Nederlandse Voedesel- en Warenautoriteit és társai C-50/24-C-56/24 Danané és társai

Mai adásunkban egy magyar ügy, a BRADL ügy mentén keresünk választ a fenti kérdésre, amelynek előzményei hosszú évekre, a 2013-ban elfogadott mezőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény elfogadásáig nyúlnak vissza és amelyet már két, az akkori magyar szabályozás uniós jogba ütközését kimondó ítélet megelőzött. A most bemutatott ügy ezen ítéletek jogkövetkezményeivel, nevezetesen a kártérítési szabályok megfelelőségével foglalkozik. Szó lesz még ezen kívül egy olasz kezdeményezésről, amelyben a szociális ellátás feltételeivel összefüggésben értékelte a közvetett hátrányos megkülönböztetés tilalmának az elvét a Bíróság, valamint, valamint egy védjegy ügyről is.

 

C-286/25 BRANDL
C-747/22 INPS
T-24/25 Les Éditions Albert René v EUIPO (Obelix)

Az elmúlt adásban röviden említettük a Magyarország ellen indított kötelezettségi eljárásokat, az egyik ilyen ügyben április 21-én ítéletet hirdetett a Bíróság, ez a döntés lesz a mai adásunk első témája. Az ügynek az uniós jogfejlődés szempontjából kiemelt jelentősége van, hiszen ebben foglalkozott először a Bíróság azzal, hogy peresíthetőek-e önállóan az EUSz. 2. cikkében szereplő uniós alapvető értékek, azok esetleges sérelme esetén és ha igen, milyen feltételekkel. Emellett egy lengyel és egy spanyol bíróságtól érkezett előzetes döntéshozatali kérelem ügyében született ítéletet fogunk bemutatni. Ezek az ügyek szintén az Unió közös értékeivel, ezen túl az alapvető emberi jogokkal, hátrányos megkülönböztetés tilalmával, fogyasztóvédelemmel, valamint szociális joggal foglalkoztak.

Az utóbbi hetekbe két fontos ítélettel gazdagodott a fogyasztóvédelmi ügyek sora, érdekes módon mindkettő magyar bíróság előerjesztésére született. Az egyik az internet-hozzáférési szerződés felmondásával és ahhoz kapcsolódó díjakkal kapcsolatos, míg a másik devizalapú kölcsönszerződés tisztességtelen kikötése alapján megfizetett összegek visszatérítéséhez való jog elévülési idejének számításával. Az adásban tárgyalt harmadik ügy, egy német bíróság utalása, amelynek alapja egy katolikus egyesület azon döntése volt, amely elbocsátotta egyik munkavállalóját, mert az kilépett a katolikus egyházból.

C-514/24 Magyar Telekom

C-679/24 UniCredit Bank

C-258/24 Katholische Schwangerschaftsberatung

Az utóbbi időben igen sok ítéletet hozott a bíróság a légi utasok kártérítéshez való jogával kapcsolatban; az elmúlt adásban is bemutattunk egy ilyen ügyet és a mai adást is ezzel a témával fogjuk kezdeni. Ezen előzetes döntéshozatali ítélet különlegessége, hogy azt az új hatásköri szabályok alapján már nem a Bíróság, hanem a Törvényszék hirdette ki március elején. Második ítéletünk témája az uniós jogban előírt egyenlő bánásmód elve lesz, méghozzá harmadik országbeli állampolgároknak nyújtott szociális segélyek vonatkozásában. Végül, a mai adást egy szintén gyakran elemzett témával, a bankok által a fogyasztóknak nyújtott tájékoztatási kötelezettséggel zárjuk.

T-656/24 European Air Charter

C-151/24 Luevi

C-471/24 PKO BP (Kritikus referenciamutató)

A mai adásban három, az elmúlt hetekben kihirdetett előzetes döntéshozatali ítéletet tel fogunk foglalkozni. A témáink oktatás, közlekedés, illetve géntechnológia; jogi szempontból pedig a letelepedés és az áruk mozgásának szabadsága, hátrányos megkülönböztetés és fogyasztóvédelem lesznek.  Az első, Fidenato ügyben azzal a kérdéssel szembesült a Bíróság, hogy  megtilthatják-e tagállamok a területükön a géntechnológiával módosított szervezetek termesztését akkor, ha a kérdést egyébként uniós irányelv szabályozza. A második, a „Közvetítő által levont jutalék” nevet viselő ügyben a Bbíróság tovább pontosította a korábbi ítélkezési gyakorlatát a légi utasok visszatérítéshez való jogára vonatkozóan, nevezetesen, a közvetítői jutalék visszatérítése tekintetében. Végül, a harmadik témánk a letelepedés szabadsága és a Groener ügyből már jól ismert, középiskolai oktatókkal szemben megkövetelt, az adott tagállam hivatalos nyelvére vonatkozó nyelvismereti követelmény lesz. Ennek az ügynek a középpontjában egy olyan nemzeti szabályozás állt, amely a litván iskolában tanító tanároktól megkövetelte a litván nyelv ismeretének igazolását.

 

 

C-364/24 Fidenato
C-45/24 Verein für Konsumenteninformation (Közvetítő által levont jutalék)
C-48/24 Vilniaus tarptautiné mokykla

Jelentős arculati változásokkal köszöntötte a Bíróság az új evet, mivel megújult és informatívabbá vált az ügykereső felülete és elindult a Curia webtv, amelyen többek között személyesen mutatják be a Bíróság egyes bírái a fontosabb ügyeket. Podcastunkban az új funkciók bemutatása mellett még két fontosabb ítélet elemzünk. Egyrészről a Lengyelországgal szemben indult kötelezettségstegési eljárás során kirótt ideiglenes intézkedés elmulasztása okán kiszabott bírsággal szemben indított megsemmisítési eljárásban meghozott ítéletet, másrészt egy nemzetközi magánjogi vonatkozású ügyet, amely az engedély nélkül működő szerencsejáték szolgáltatóval szemben indított eljárásban alkalmazandó jog meghatározásáról szól. 

Évvégi első adásunk témájául három olyan döntést választottunk, amelyet közvetlenül a téli ítélkezési szünet előtt, december 18-án hirdetett ki a Bíróság. Ezen ítéletek témái a hatékony bírói jogvédelemhez való jog, az uniós jog elsőbbsége, menekültjog és adatvédelem voltak.

Az első, legjelentősebb ítélet egy Lengyelország ellen indított kötelezettségszegési eljárásban született. Ez az ítélet azért különösen fontos, mert abban az uniós jog elsőbbségével, illetve a lengyel alkotmánybíróság függetlenségével kapcsolatban fogalmazott meg állításokat a bíróság, míg a második ítélet, Hamoudi kontra Frontex a Törvényszéknek egy korábbi kártérítési perben hozott ítéletének bírósági felülvizsgálata során született, végül Storstockholms Lokaltrafik ítélet a testkamerával felszerelt jegyellenőrök és az adatvédelem kérdésével foglalkozik.