Magyar Jogász Egylet

Hogyan érinti a fogyasztói jogok érvényesítése az ingatlanra vezetett végrehajtást?

A nyári szünet előtti utolsó adásban három különböző típusú eljárásban hozott, júniusban kihirdetett ügyet fogunk bemutatni ingatlanra bejegyzett jelzálogjog, gyógyszerek reklámozása és veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák kapcsán.

Az első, GR REAL ítélet egy fogyasztóvédelmi kérdésekkel foglalkozó, előzetes döntéshozatali ügyben hozott döntés. Az merült fel a kérdéseket előterjesztő szlovák bíróság előtt, hogy ki kell-e költözniük ingatlanukból azoknak a jelzálogkötelezett tulajdonosoknak, akiknek lakását elárverezték, ám vitatják fogyasztói jogaik megsértését. A második ügyet, egy kötelezettségszegési eljárást, a Bizottság indította Lengyelország ellen arra hivatkozva, hogy e tagállam gyógyszertárak reklámozására vonatkozó jogszabályai nem összeegyeztethetők az uniós joggal. Végül, a mai adást egy olyan eljárásban hozott ügy ismertetésével zárjuk, amilyenről ritkán esik szó podcastunkban. Nevezetesen, Spanyolország és más szervezetek kérték az uniós Törvényszéktől egy, a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák védelmi területeinek meghatározására vonatkozó bizottsági végrehajtási aktus részleges megsemmisítését.

 

C-351/23 GR REAL

C-200/24 Bizottság kontra Lengyelország

T-681/22 Spanyolország kontra Bizottság és T-781/22 Madre Querida

Új kommunikációs eszköz a Bíróságon

Értelmező hanganyagok és videók segítik a jövőben a fontosabb ügyek megértését a Bíróságon, ahol az ügyben eljáró tanácselnök közérthető módon magyarázza el az érdeklődők számára, hogy milyen jogi kérdések merültek fel a konkrét ügyben, valamint, hogy miért és hogyan döntött a Bíróság. 

 

Az első ilyen ügyben, amelyhez értelmező kisfilm is készült,  azzal foglalkozott a Bíróság, hogy bűncselekményt követ-e el az a szülői felügyeleti jogot gyakorló személy, aki segítséget nyújt abban, hogy a felügyelete alatt álló kiskorúak jogellenesen lépjenek az Unió területére, amennyiben ő maga is így utazik be.

Podcastunk további részében szó lesz továbbá a hitelképesség algoritmus általi automatizált vizsgálatának hatásairól, valamint  a tájékoztatási kötelezettség elmaradásának joghatásairól egy osztrák és egy lengyel ügy kapcsán. 

 

C-460/23 Kinsa

C-203/22 Dan & Bradstreet Austria

C-472/23 Lexitor

Miért semmisítette meg a Törvényszék a Bizottság Pfeizer ügyben hozott határozatát?

A mai adásban olyan témákról fogunk beszélgetni, amelyeket, annak ellenére, hogy mindegyik az uniós jog szerves részét képező terület, ritkábban elemzünk a podcastban. Az első ügy témája ennek megfelelően a dokumentumokhoz való hozzáférés, a másodiké az állami támogatások, a harmadiké pedig koncessziós szerződések lesznek.

A Stevi és The New York Times ítélet egy, a Törvényszék által megsemmisítési eljárásban hozott, közérdeklődésre számot tartó döntés. Az ügy hátterében a Bizottság azon döntése áll, amellyel elutasította a The New York Times napilap kérését, hogy hozzáférést biztosítson Ursula von der Leyen elnök és a Pfizer gyógyszergyár vezérigazgatója között, a covid járvány idején váltott szöveges üzenetekhez. A mai második ügy, Prezydent Miasta Mielca pedig azt a kérdést vetette fel, hogy egy állam által biztosított ingatlanadó fizetési kötelezettség alóli mentesség minősülhet-e, és milyen feltételek mellett, tiltott állam támogatásnak.. Végül, a Fastned Deutschland ügynek koncessziós szerződés új pályázati felhívás kiírása nélküli módosítása volt a témája.

T-36/23 Stevi és The New York Times C-453/23 Prezydent Miasta Mielca C-452/23 Fastned Deutschland

Ellentétes az EU joggal az uniós állampolgárság pénzért való megszerezhetősége

Ezen a héten három viszonylag egyszerű tényállású, ugyanakkor témáját tekintve különösen érdekes ügyről fogunk beszélgetni. 

Az első ügy a tagállami állampolgárság megszerzésének feltételeivel foglalkozott. A Bizottság által Málta ellen indított kötelezettségszegési eljárásban hozott ítéletben a Bíróságnak abban kellett döntenie , hogy áruba bocsátható-e a tagállami állampolgárság, és ilyen módon pusztán kereskedelmi ügylet által megszerezhetővé tehető-e, egy tagállam által, maga az uniós állampolgárság. 

A  Novel Nutriology német előzetes döntéshozatali eljárásban született ítélet fogyasztóvédelmi témájú és növénykivonatot tartalmazó étrend-kiegészítők reklámozása tilthatóságát járta körbe. 

Végül, a mai harmadik ítélet alapjául az Oroszország Ukrajnával szembeni katonai agressziójára válaszul bevezetett intézkedések, nevezetesen euró bankjegyeknek az országba való bevitelének korlátozása szolgált. 

C- 181/23 Bizottság kontra Málta (Befektetői állampolgárság)
C-386/23 Novel Nutriology
C-246/24 Készpénz Oroszországba történő kivitele

Fogyasztó-e a fiatal sportoló, ha a karrierje előmozdítása érdekében marketingest vesz igénybe?

Tényállásukat tekintve két különösen érdekes előzetes döntéshozatali kérelemől lesz szó a legújabb podcastban, illetve, emellett egy magyar vonatkozású megsemmisítési eljárást is bemutatunk a mai adásban. Az elsőként bemutatott, szintén magyar vonatkozású ügy adatvédelmi, míg a második fogyasztóvédelmi vonatkozású. A Bíróság az előbbiben arra adott választ, hogy kérheti egy a nemi identitása miatt üldözött menedékkérő, hogy a hivatalos nyilvántartásba a megélt és nem a valós neme szerint regisztrálják a hatóságok. A második ügyben arról kellett, hogy döntsön a Bíróság, hogy fogyasztónak minősül-e az a fiatal sportoló, aki karrierje előmozdítása érdekében marketingest vesz igénybe. Végül szó lesz egy vidékfejlesztési támogatási ügyben Magyarország által indított megsemmisítési eljárásól, amelyet fellebbezésben bírált el a Bíróság.

Jogosult-e a légi járatok késése miatti kártérítésre az az utas, ha a jegyet nem közvetlenül a légitársaságtól, hanem több közvetítőn keresztül vásárolta?

Mai adásunkban három, előzetes döntéshozatali eljárásban született ítéletet fogunk bemutatni. Az első ügy témája, hogy jogosult-e a légi járatok késése miatti kártérítésre az az utas, ha a jegyet nem közvetlenül a légitársaságtól, hanem több közvetítőn keresztül vásárolta, majd részletesen átbeszéljük azt az ítéletet, amelyben a Bíróság a gyógyszertermékek reklámozásának korlátozhatóságával foglalkozott. Végül pedig szó lesz a lengyel bírák javadalmazásával kapcsolatos ügyről.

Lehetséges-e tagállammal szemben beszámítás útján érvényesíteni kötelezettségszegési eljárásban kiszabott bírság követelést?

Még 2021-ben szabott ki a Bíróság Lengyelországgal szemben napi 1 millió euró értékű kényszerítő bírságot az igazságügyi szervezet átalakítása miatt egy kötelezettségszegési eljárásban meghozott ideiglenes intézkedés végre nem hatása okán, amit egy későbbi ítélet – részleges megfelelésre hivatkozással - napi 500 000 euróra csökkentett. A be nem fizetett bírságok összegéig – 320 millió euró - a Bizottság levont a Lengyelországnak járó uniós támogatások összegéből. Ezt a határozatot támadta meg a lengyel kormány arra is hivatkozással, hogy a korábbi ítéletet legalább részben végrehajtotta az ország. Ítéletében a Törvényszék első ízben értelmezte a kötelezettségszegési eljárásban kiszabott bírságok behajtásának módját és feltételeit. Ezt járjuk körbe első tavaszi podcastunkban.

Emellett bemutatjuk azt a holland bíróság kérelmére meghozott ítéletet, amelyben a Bíróság azt vizsgálta, hogy elő lehet-e írni alapvető állampolgársági ismereteket elsajátítását a nemzetközi védelemben részesülők. Végül megnézzük, hogy jogosult-e nemzeti bíróság előzetes döntéshozatali kérelem előterjesztésére, amennyiben öröklési ügyben kvázi hatósági feladatokat lát el.  

Válogatás az Európai Bíróság négy gazdasági szabadságot érintő legújabb ítéleteiből

Mai adásunkban főként a négy szabadság érvényesülését érintő friss döntéseket mutatunk be, valamint foglalkozunk egy újabb kartell kártrítési ügyben hozott ítélettel. A személyek szabad mozgásának korlátozása merült fel abban a horvát ügyben, amelyben a Bíróság azt vizsgálta, hogy jogszerűen tagadhatja-e meg egy tagállam az adóalap csökkentést egy Erasmus hallgató szülője esetében, azon az alapon hogy figyelembe veszik a hallgató ösztöndíját a szülő személyi adó kedvezményeinek értékelésekor vagy az ilyen gyakorlat ellentétes lenne-e a személyek szabad mozgásával.

Második ügyünkben a tőke szabad mozgásának korlátozhatósága merült fel, amikor is egy osztrák ügyvéd egy német ügyvédi irodában szerzett részesedést, amit a kamara nem hagyott jóvá, azon az alapon, hogy az illető ügyvéd nem folytatott gyakorlatot Németországban. A kérdés az volt, hogy az ilyen korlátozás igazolható-e közrendi alapon nyugvó kényszerítő indokkal és ha igen arányos-e. 

Végül ismét versenyjogi kartellkárokkal kapcsolatos legújabb eset kerül terítékre, amelyben egy, németországi fűrészüzemek által engedményezett követelések engedményese perelte az árkartellt lehetővé tevő tartományt csoportos behajtási keresettel, amit a német jog nem tett lehetővé. A Bíróságnak azt kellett vizsgálnia, hogy a német szabályok összhangban vannak-e a tagállami eljárási autonómiát befolyásoló uniós elvekkel, mint a hatékony érvényesülés elve.

Gyártóként felel-e a forgalmazó, ha nevében szerepel a gyártó neve?

Gyártónként felel-e a termék hibájáért az a forgalmazó, amelyik neve tartalmaz a gyártóra utalást, merült fel egy olasz előzetes döntéshozatali ügyben, amelyben az volt a kérdés, hogy perelhető e a Ford Itália az Olaszországban eladott autók miatt termékfelelősségi alapon. Ezzel a fogyasztóvédelmi üggyel és más fogasztókat és munkavállalükat érintő ügyekkel jelentkezünk újévi első podcastunkban. Megnézzük, hogy az Európai Bíróság szerint kérheti-e e a vasúti társaság, hogy a fogyasztók közöljék velük a vásárlás alkalmával nemüket és hogy milyen, a nemükre utaló megszólítassal kívánnak levelezni a későbbiekben vagy egy ilyen gyakorlat ellentétes lenne az adattakarékossag elvével. Végül, egy spanyol eset kapcsán arra a kérdésre keressük a választ hogy szükséges-e rögzíteni a háztartási alkalmazottak által végzett munka utáni munkaórat a munkaidő irányelv értelmében. 

Válogatás az Európai Bíróság legújabb adatvédelmi tárgyú ítéleteiből

Kell-e tájékoztatni az adatkezelésről az érintettet a hatóságnak, ha ez utóbbi maga generál adatokat más szervtől hivatalosan beszerzett információk alapján? Ez a kérdés merült fel a Fővárosi Törvényszéktől indult ügyben, amelyben a Bíróság a számára feltett kérdések alapján azt viszgálta, hogy milyen esetekben is áll fenn a hatóság mentesülése a tájékoztatási kötelezettség alól. Ez évi utolsó adásunkban szó lesz még arról, hogy milyen körben használhatják a közösségi hálózatok az általuk megszerzett nyilvános adatokat célzott hirdetések céljából.