Magyar Jogász Egylet

Újdonságok az igazságügyi együttműködés területéről

Joghallgató szakkollégisták által szerkesztett adásunk utolsó epizódja alapvetően az igazságügyi együttműködés terültén a közelmúltban született ítéletek bemutatásával foglalkozik.

Elsőként egy olyan ítéletet járunk körbe, amelyben a vonatkozó uniós irányelv kapcsán az merült fel, hogy milyen esetekben lehet a vádlott távolmaradása esetében egy büntetőeljárást lefolytatni, mikor kötelező ilyenkor a vádlott előkerülése esetében a tárgyalás ismételt megtartása és mely esetekben lehet ettől eltekinteni.

A polgári ügyekben való igazságügyi együttműködés területéről egy klasszikus téma, a szokásos tartózkodási hely fogalmának az értelmezése állt egy lengyel előzetes döntéshozatali ügy központjában, ahol a tartási rendelettel összefüggésben merült fel, hogy a jogellenesen elvitt gyermek szerezhet-e szokásos tartózkodási helyet az elvitel helye szerinti országban.

Végül a sokat értelmezett, tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv esetében hallgathatjuk meg, hogyan cizellálta tovább a Bíróság a hatékony és tényleges érvényesülés elvét.

Az EJEB elmarasztalta Magyarországot egy gyöngyöspatai roma család lakásának jogosulatlan hatósági ellenőrzése miatt

A mai adásunkban ismét a Bíróság egyik aktuális, magyar vonatkozású ítéletét elemezzük Pap Dániellel (jogász, Emberi Jogok Európai Bírósága).  Az epizódot ezúttal is ELTE ÁJK-s joghallgatók segítségével, Kerber Zsuzsával és Farkas Lucával szerkesztjük.

Az L.F. kontra Magyarország ügyben május 19-én hozott döntést a Bíróság. Az ügy egy olyan – a helyi polgármester és küldöttsége által lefolytatott – hatósági ellenőrzésre vonatkozott, amelyet 2011-ben a kérelmező lakóhelyén végeztek el, előzetes értesítés nélkül, rendőri kíséret mellett.

A kérelmező az EJEB-hez benyújtott kérelmében egyrészt az Egyezmény 8. cikkében foglalt magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogra hivatkozva azt állította, hogy az említett ellenőrzésre megfelelő jogalap nélkül került sor. Másrészt az Egyezmény 13. Cikkére hivatkozással sérelmezte, hogy a lakás átvizsgálásával kapcsolatos panaszait a hatóságok nem vizsgálták ki megfelelően. Álláspontja szerint az ellenőrzés mögött rasszista indíttatások húzódtak meg és az ellenőrzés összefüggésben állt roma származásával, ezáltal a hatóságok megsértették a 14. Cikkben foglalt diszkrimináció tilalmát.

Adásunkban áttekintjük az ügy ténybeli hátterét, a benyújtott kérelemben foglalt hivatkozásokat, valamint beszélgetünk arról, hogy milyen okok alapján marasztalta el a Bíróság Magyarországot a jogosulatlan ellenőrzés miatt.

Podcast sorozatunk legújabb adásában az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjogának aktualitásairól beszélgetünk

Mai adásukban ismét a Bíróság esetjogának aktualitásairól fogunk beszélgetni két ügy kapcsán, az Egyezmény 6. cikkében foglalt tisztességes eljáráshoz való jog bizonyos vonatkozásairól és azok Bíróság általi értelmezéséről, valamint a kínzás tilalmáról és a kiadatás kérdéséről.

Az adatvédelem a fókuszban

Szakkollégisták által szerkesztett európai bírósági podacastunk utolsó előtti, harmadik adásának fókuszában az adatvédelem és a szerkezetátalakítási állami támogatások állnak. 

Szó lesz a GDPR értelmezését firtató egy újabb előzetes döntéshozatali eljárásról, amelyen keresztül a polgári és közigazgatási bíróságoknak a rendelet alkalmazásával kapcsolatos hatáskörük terjedelme is felmerül. Szintén a GDPR értelmezésével foglalkozik egy német ügy is, amelyikben elsősorban a fogyasztói érdekszervezetek általános adatvéldelmi célú keresetindítási jogának fennállásáról kell a Bíróságnak döntenie. Végül az állami támogatások uniós joggal való összeegyeztethetősége kapcsán a már számos, a COVID 19 járvány miatt folyósított támogatásról kellett a Törvényszéknek döntenie, a mai napon egy másik típustámogatás, a szerkezetátalakítási támogatások megítéléséről fogunk beszélgetni. 

Az EJEB-hez benyújtott kérelmek elfogadhatatlansági feltételeiről szóló podcast adásunk második epizódjával jelentkezünk

Legutóbbi adásunkban Pap Dániellel (jogász, Emberi Jogok Európai Bírósága) a Bírósághoz benyújtott egyéni kérelmek elfogadhatóságának –  az Egyezmény 35. Cikkében foglalt –  azon eljárási jellegű feltételeit foglaltuk össze, amelyek megléte hiányában a Bíróság érdemi vizsgálat nélkül utasítja el a beérkezett kérelmet. 

Az eljárási jellegű elfogadhatatlansági okok áttekintése után ma a strasbourgi bíróság hatáskörével kapcsolatos okokról (a személyi, a területi és az időbeli hatállyal összefüggő kérdésekről), valamint az ügy érdemére vonatkozó elfogadhatatlansági okokról (a nyilvánvaló alaptalanság és a jelentős hátrány hiányával kapcsolatos körülményekről) beszélgetünk, főként a Bíróság gyakorlatából hozott példákon keresztül.

Hatalmas lépés az Európai Bíróság eljárásainak nyilvánossága kapcsán: április 26-tól online is figyelemmel kísérhetőek lesznek egyes tárgyalások, ítélethirdetések

E heti európai bírósági podcastunkban részletes beszámolót hallhatnak arról a sikeres magyar keresetről, aminek következtében sor került bizonyos mezőgazdasági kifizetések visszatérítését elrendelő bizottsági határozat részbeni megsemmisítésére. 

Szó lesz a légi járatok késése kapcsán felmerülő kárigények jogosságáról, amennyiben az Európából induló járatot egy nem európai légitársaság üzemelteti, azonban egy uniós légitársaság nevében. 

Végül a Bíróság sajtóreferense tájékoztatja hallgatóinkat arról a jelentős újításról, aminek következtében a jövőben bárki egy meghatározott idősávban visszanézheti a Bíróság, valamint a Törvényszék nagytanácsi tárgyalásait, valamint ítélethirdetéseit és főtanácsnoki indítványainak ismertetését. Bár a tárgyalások korábban is bárki számára nyilvánosak és látogathatóak voltak, erre eddig csak személyesen volt lehetőség. Most azoknak is alkalma nyílik betekinteni a szóbeli szakasz rejtelmeibe, akiknek nincs alkalma Luxembourgba látogatni.  

Podcast sorozatunk legújabb adásában a Strasbourgi Bírósághoz beérkező egyéni kérelmek elfogadhatóságának kérdéseiről beszélgetünk

Mai, és két hét múlva esedékes adásainkban az eddigiekhez képest rendhagyó módon nem a Bíróság esetjogának aktualitásaival foglalkozunk. Ehelyett Papp Dániellel (jogász, Emberi Jogok Európai Bírósága) egy sokak számára praktikus kérdéskörről beszélgetünk, amellyel számos hallgatónk találkozhat, akár ügyvédi, akár egyéni kérelmezői oldalon. Ez pedig nem más, mint a Strasbourgi Bírósághoz beérkező egyéni kérelmek elfogadhatósága – az első eljárásjogi lépcső, amelyet a bíróság előtt igényt érvényesítőknek meg kell ugraniuk. 

A mai és a következő adásban azon, az Egyezmény 35. cikkében foglalt okokat vesszük górcső alá, amelyek megléte esetén a Bíróság nem foglalkozik érdemben a benyújtott kérelmekkel. Az Egyezmény 35. cikke ugyanis a kérelmezők számára a legnagyobb jelentőséggel bíró eljárási szabály, ez a cikk határozza meg azt a szűrőt, amelyen keresztül a kérelem el tud jutni az érdemi elbíráláshoz.

Hogyan érinti a magyar devizahiteles ügyeket az EUB legújabb ítélete és mi várható a GDPR rendelet értelmezése kapcsán egy másik, szintén magyar vonatkozású ügyben?

Európai Bírósági podcastunkat az elkövetkező hetekben a Bibó István szakkollégium és Joghallgatók Önképző Szervezete szakkollégiumának hallgatói szerkesztik és beszélgetnek a műsor állandó beszélgetőpartnerével, Lehóczki Balázzsal, az Európai Bíróság sajtóreferensével.

 

E heti adásunkban csak magyar ügyek kerülnek terítékre. Szó lesz a devizahiteles előzetes döntéshozatali ügyek sorát gazdagító Lombard Lízing ügyben hozott ítéletről, amelyben arról kellett állást foglalnia a Bíróságnak, hogy a devizahiteles szerződésekben alkalmazott tisztességtelen kikötések érvénytelenségének nemzeti jogbeli jogkövetkezményeinek alkalmazásához mennyiben adhat iránymutatást a Kúria.

 

Beszélünk továbbá egy szintén magyar ügyről, ahol jogszerűen átmásolt, de később nem törölt adatok kapcsán értelmezte egyelőre még csak a főtanácsnok a GDPR rendeletet.

 

Végül szó lesz arról a magyar kormány által benyújtott keresetről, ami bizonyos mezőgazdasági támogatásokból való kizárás miatt indult és amelyben a héten születik a Törvényszéken ítélet. 

Eheti podcastunk témái: Oroszország európa tanácsi tagsága megszűnésének következményei, az EJEB első koronavírussal összefüggő döntése és a lengyel bírósági reform fejleményei

Két héttel ezelőtti adásunkban az orosz–ukrán háború fényében a korábbi, Krím félszigettel kapcsolatban benyújtott és jelenleg is folyamatban lévő EJEB ügyekről beszélgettünk. Ezt a témát folytatjuk eheti adásunkban is, reflektálva az elmúlt két hét eseményeire. Március 16-án a Miniszteri Bizottság kizárta az Európa Tanácsból Oroszországot. Beszélgetünk arról, hogy milyen lépések vezettek ehhez a döntéshez, illetve áttekintjük annak lehetséges következményeit.

Említést teszünk továbbá a Bíróság első, a koronavírussal kapcsolatos intézkedésekkel összefüggő döntéséről. A március 15-ei héten a Bíróság ugyanis elmarasztalta Svájcot, amiért az ország 2020-ban olyan intézkedéseket vezetett be, amelyek megsértették a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos rendelkezéseket ellenzők gyülekezési jogát.

Végezetül áttekintjük a lengyel bírósági reformmal kapcsolatos legfrissebb fejleményeket. Március 15-én megszületett a bíróság döntése a Grzeda k. Lengyelország ügyben, amelyről már korábbi adásunkban is beszámoltunk. Összefoglaljuk a döntés lényegét és beszélgetünk a folyamatban lévő lengyel ügyek jelenlegi státuszáról.

Podcast sorozatunk legújabb adásának témái: fejlemények az EUB előtti magyar érintettségű ügyekben és a Bíróság menekültjogi ítélkezési gyakorlata

Legutóbbi adásunkban szó esett a SERGO és Horváth ügyekben meghozott ítélet következményeivel foglalkozó előzetes döntéshozatali eljárásban (Grossmania ügy) előterjesztett kérdésről, amelynek lényege az volt, hogy a tőke szabad mozgását sértő, a haszonélvezeti jogok törlését előíró törvényi szabályozást akkor is figyelmen kívül kell-e hagynia a hatóságnak, ha azt megelőzően az uniós jogba ütköző törvény alapján a törlést elrendelő közigazgatási határozat jogerőre emelkedett. Időközben megszületett a Bíróság döntése, ezért a mostani epizódban összefoglaljuk annak lényegét és beszélgetünk arról is, hogy az ítéletével a Bíróság eltért-e a korábbi ítélkezési gyakorlatától.

A napokban egy másik érdekes, magyar vonatkozású ügyben is ítélet született. A Törvényszék alkalmazhatatlannak nyilvánította a földgázszállítási kapacitások bővítésére irányuló eljárásról szóló rendelet rendelkezéseit. Az ügy lényegének ismertetése mellett adásunkban az alkalmazhatatlanná nyilvánítás iránti eljárás főbb jellemzőit is áttekintjük.

Végezetül a szomorú aktualitások – az orosz-ukrán háború – okán beszélünk arról, hogy történtek-e fejlemények az utóbbi hetekben a Bíróság menekültjogi ítélkezési gyakorlatában.