Magyar Jogász Egylet

Az Európai Bíróság a karantén idején rögzített tanórai videók jogszerűségéről

Jogszerűen lehetett-e adatvédelmi szempontból rögzíteni azokat a tanórákat, amelyek a pandémia ideje alatt kényszerűen készültek, tette fel a kérdést az Európai Bíróságnak egy német bíróság. Az ügy érdekességét az adja, hogy a német szabályozás értelmében a tanulók szüleinek igen, a tanároknak azonban nem kellett a hozzájárulásukat adni a felvételekhez.

Szó lesz még egy francia ügy kapcsán arról, hogy az Európai Bíróság újfent megerősítette, hogy az Unió által már harmonizált területen a tagállamoknak közrendi, közegészségügyi okokból már nincs lehetőségük eltérni az uniós standardtól és szigorúbb szabályokat hozni.

Végül beszámolunk arról, hogy miért és milyen tartalommal módosította a Törvényszék Eljárási Szabályzatát.

Fókuszban a versenyjog: Continental Can újratöltve

Éppen az elhíresült Continental Can ítélet 50. évfordulóján erősítette meg a Bíróság az abban meghozott versenyjogi tételét. Ebben az ügyben azt mondta ki a Bíróság akkor, hogy a Szerződésnek az erőfölényes visszaélésre vonatkozó tilalmi rendelkezései alkalmazhatók a vállalkozások felvásárlása esetén is. Most, a Tower ügyben francia kezdeményezésre meghozott döntése a Bíróságnak azt járta körbe, hogy egy uniós vagy nemzeti jogi értékhatárt el nem érő vállalatfelváráslást követően vizsgálhatja-e nemzeti versenyhatóság azt, hogy esetleg erőfölényes visszaélés történt.

Szintén Franciaországot érinti a másik versenyjogi ügy, az Intermarché ítélet, amelyben egy bizottsági versenyjogi határozattal szembeni keresetet, majd a Törvényszék ítéletét követően fellebbezést nyújtottak be az érintett francia vállalatok. A felperesek vitatták, hogy a Bizottság figyelembe vehetett-e olyan, az érintett vállalkozások kereskedelmi partnereinél tett meghallgatásokat, amelyeket nem rögzítettek. A Bíróságnak az ilyen rögzítési kötelezettségről kellett tehát állást foglalnia.

Végül pedig azt vizsgáljuk, hogy érvényesíthet-e kártérítési igényt egy gépjármű vásárlója közvetlenül a gyártóval szemben az uniós jog alapján amennyiben olyan berendezéssel volt az autó felszerelve, aminek használata tiltott az EU-ban, és amennyiben igen, le lehet-e vonni a kártérítés összegéből az autó használatának megfelelő értéket, egyáltalán van-e erre uniós szabály.

Érintett ügyek:

C-100/21 – Mercedes-Benz (dízelmotor kártérítés)

C-449/21 – Towercast (piaci erőfölénnyel visszaélés és összefonódás vizsgálata)

C-682/20 Les Mousquetaires v Bizottság

Ukrán államközi kérelmek elfogadhatóságáról döntöttek Strasbourgban – megjelent podcastunk negyedik évadának legújabb adása!

Podcast sorozatunk negyedik évadának második EJEB-ről szóló adásában Pap Dániellel (Emberi Jogok Európai Bírósága, jogász) a Hollandia és Ukrajna kontra Oroszország, valamint az Alhowais kontra Magyarország ügyekről beszélgetünk.

Hallgatóink megismerhetik a geopolitikailag is nagy jelentőségű Hollandia és Ukrajna kontra Oroszország ügyben a nagytanács 2023. január 25-én meghozott határozatát, amelynek kapcsán joghatósági és elfogadhatósági kérdésekről beszélgetünk.

Emellett egy hazánkkal kapcsolatos döntésről is szót ejtünk, hiszen a Bíróság meghozta kamarai döntését az Alhowais kontra Magyarország ügyben, amelyben az élethez való joggal és az embertelen, megalázó bánásmód vagy büntetés tilalmával kapcsolatban vizsgálta Magyarország felelősségét.

Ítélet a MÁV Start ügyben - az Európai Bíróság ítélete a napi és heti pihenőidő kapcsolatáról

A Miskolci Törvényszék kérésére értelmezte az Európai Bíróság azt, hogy a vonatkozó uniós irányelv alapján milyen viszonyban is van egymással a napi, illetve heti pihenőidő. Ki kell adni mindkettőt, ha ezek időben egymásra tolódnak és a heti pihenőidő egyébként a nemzeti jog alapján jóval kedvezőbb, mint az irányelv alapján elvárt? Erre a kérdésre ad a Bíróság ítélete választ.

Egy német ügy kapcsán szó lesz még arról, hogy fogyasztói hitelszerződéseknél előtörlesztés esetében a fix - tehát a futamidőtől független - hitelfelvételi költségeket kell-e arányosítani, végül pedig megismerkedünk a Bíróság 2022. évre vonatkozó igazságügyi statisztikáival és megtudjuk mely tagállami bíróságok voltak a legaktívabbak előzetes döntéshozatal kezdeményezése terén.     

Részesíthető-e egyes nyelvek ismerete előnyben az uniós versenyvizsgán?

Nem az először fordul elő, hogy Spanyolország és Olaszország egyes uniós intézkedések kapcsán úgy érzékeli, hogy nyelveiket hátrányos megkülönböztetés éri az uniós szervek, intézmények működése során. Elegendő csak az egységes szabadalmat övező nyelvi vitákra és bírósági ügyekre gondolni. Most azért fordult a két ország a Törvényszékhez, majd annak ítéletével szemben a Bizottság fellebbezési eljárásban a Bírósághoz, mert e két ország nyelve nem szerepelt bizonyos uniós állások betöltéséhez kiírt versenyen a beszámítható nyelvek között. Az európai bírói fórumok arról foglaltak állást, hogy milyen alapon ragadhatók ki egyes nyelvek egy adott állás betöltéséhez szükséges követelményként.

Szó lesz arról, hogy kezelhetőek-e jogszerűen biometrikus adatok közérdekből üldözendő bűncselekmények elkövetői esetében, valamint arról is, hogy jogosultak-e a letelepedés szabadságára hivatkozva ugyanazokra a támogatásokra, amelyet más nem állami iskolák kapnak, azok az iskolák is, amelyeket olyan egyházak működtetnek, amelyek nem elismert egyházak az adott országban.  

 

C-205/21 A biometrikus és genetikai adatok rendőrség általi nyilvántartásba vétele

C-372/21 Hetednapi Adventisták Szabadegyháza

C-623/20 P Bizottság kontra Olaszország és C-635/20 P Bizottság kontra Spanyolország és Olaszország

Előzetes döntéshozatali ügyek törvényszéki hatáskörben?

Mai adásunkat három különösen aktuális, de tartalmában különböző kérdésnek szenteljük. Elsőként a Bíróság azon ítéletével foglalkozunk, ami a COVID-19 elleni védekezés kapcsán elfogadott korlátozó intézkedések miatt meghiúsult utazási csomagok esetében fellépő, az utazási irodákat terhelő kártérítési kötelezettség fennállásával, illetve az az alóli esetleges mentesülés lehetőségével foglalkozik. Utána szó lesz arról, a Spanyolország által indított keresetről, amelyik Koszovó részvételét vitatta egy uniós ügynökség munkájában és amelynek kapcsán ismételten előtérbe került Koszovó státuszának - ezúttal uniós jogi - megítélése. Végül pedig Lehóczki Balázs bemutatja, azt a bírósági alapokmány módosítási javaslatot, ami lehetővé tenné, hogy az Unió Törvényszéke is eljárjon bizonyos, tematikailag jól körülhatárolható előzetes döntéshozatali ügyekben.   

Fiktív nevei lesznek az Európai Bíróság előtti anonimizált ügyeknek?

Mai adásunkban újra a GDPR érintő újabb joggyakorlattal foglalkozunk, valamint bemutatjuk a Bíróság előtti ügyek jelölését érintő új megoldást.

Széleskörű érdeklődésre  tartott számot az a magyar ügy, amelyben az adatvédelmi ügyekben igénybe vett jogorvoslati eljárások egymáshoz való viszonya merült fel, nevezetesen az, hogy köti- e az adatvédelmi érintettségű ügyben már eljárt polgári bíróság ítélete az azzal párhuzamosan indult közigazgatási eljárásban eljáró bírót. Szintén élénk figyelem kísérte azt az osztrák előzetes döntéshozatali ügyet, amiben az merült fel, hogy az Osztrák Posta által más vállalkozásoknak jogszerűen átadott személyes adatok esetében az érintettek kérésére a posta azt is köteles-e kiadni, hogy konkrétan milyen címzettek számára tette hozzáférhetővé ezeket az adatokat vagy csak a címzettek átfogó körét kell megjelölnie. 

Végül pedig Lehóczki Balázs elmondja, hogy mi vezette a Bíróságot arra, hogy az anonimizált ügyekben betű jelzések helyett a jövőben fiktív nevekkel jelölje  a peres feleket és miként hozzák e neveket létre.    

Negyedik évadával tér vissza az EJEB podcast - terítéken a véleménynyilvánítás és a mozgásszabadság

Podcast sorozatunk negyedik évadának első EJEB-ről szóló adásában Pap Dániellel (Emberi Jogok Európai Bírósága, jogász) az Axel Springer SE kontra Németország és a Pagerie kontra Franciaország ügyekről beszélgetünk, amelyeken keresztül a véleménynyilvánítás szabadsága, valamint a mozgásszabadság témaköreit járjuk körül.

Az Axel Springer ügy egy bírósági határozat útján került az EJEB elég, amely az Axel Springer vállalatot arra kötelezte, hogy tegyen közzé egy helyreigazítást egy 2013. októberi, a Die Linke nevű politikai párt ügyvezető igazgatójáról   szóló újságcikkhez. A Bíróság döntésében azt vizsgálta, hogy a német fellebbviteli bíróság kellően figyelembe vette-e az EJEB ítélkezési gyakorlatában a magánélet tiszteletben tartásához való jog és a véleménynyilvánítás szabadságához való jog közötti mérlegelés tekintetében lefektetett elveket és kritériumokat.

A mozgásszabadság kapcsán a Pagerie ügyet ismerhetik meg a hallgatók, amelynek tárgya a Franciaországban a 2015 novemberében  elkövetett terrortámadások hullámát követően kihirdetett rendkívüli állapot keretében elrendelt kijárási tilalom volt, és amely a kérelmezőt Angers településre korlátozta. Hallgatóink megtudhatják, hogy hogyan értékelte az EJEB gyakorlata tükrében azt, hogy a kérelmezőnek több mint 13 hónapon keresztül naponta háromszor jelentkeznie kellett egy rendőrőrsön, és este 8 és reggel 6 óra között nem hagyhatta el otthonát.

Kártérítési igény környezetvédelmi normák megsértéséért? - válogatás az Európai Bíróság 2022 év végi ítéleteiből

Kártérítési igény környezetvédelmi normák megsértéséért? - válogatás az Európai Bíróság 2022 év végi ítéleteiből 

2023. évi első műsorunkban a tavaly decemberi ítéletekből válogatunk.

Szó lesz többek között arról, hogy az uniós jog levegőszennyezési határértékeinek megsértése esetén van-e lehetősége magánszemélyeknek a Frankovich doktrína szerinti kártérítési felelősség alapján perelniük, mint ahogyan arról is, hogy mennyiben szabadok a tagállamok a gyógyszerek reklámozása tilalmának elrendelésére a létező uniós irányelv alapján abban, hogy szigorúbb tilalmakat állítsanak fel. 

Végül arra keressük a választ, hogy védik-e az antidiszkriminációs szabályok azokat a vállalkozókat is, akik tartós szerződéses kapcsolatban állnak megrendelőikkel. Kaphatnak-e az ilyen vállalkozók védelmet az uniós jog alapján, amennyiben szexuális orientációjuk miatt szakítja meg velük a megrendelő a szerződéses kapcsolatot vagy a szerződéses szabadság erősebb ennél? 

A fenti kérdésekről Lehóczki Balázzsal egy német, egy litván és egy lengyel ügy kapcsán beszélgettünk.  

C-61/21 Levegőszennyezéssel kapcsolatos állami felelősség 

C-530/20 EUROAPTIEKA 

C-356/21 TP (Közszolgálati televízió audiovizuális szerkesztője) 

Évvégi esetcsokor - Paks II-től a szuperligáig

Az évvégi szünet utolsó luxemburgi podcastja három rendkívül érdekes ügyet vesz górcső alá. Bemutatjuk az Ausztria által a Paks II beruházás kapcsán a Bizottság határozata ellen indított kereset jogi hátterét és következményeit, szó lesz a Google keresések esetében a pontatlan tartalom törlésére mutató hivatkozások törlésének lehetőségéről, valamint az aktuális futball világbajnokságra is reflektálva, a szuperliga uniós jogi megítéléséről.

• T-101/18 Ausztria kontra Bizottság
• C-460/20 Google 
• C-680/21 Royal Antwerp Football Club 
• C-333/21 European Superleague Company