Magyar Jogász Egylet

Tisztességtelen-e az a szerződési feltétel, amely kisebb törlesztő részlet elmaradása esetén a teljes nagyértékű hitelszerződés felmondását lehetővé teszi?

Mai adásunkban két fogyasztóvédelmi és egy jogutódlással kapcsolatos munkajogi vonatkozású előzetes döntéshozatali kérelemmel foglalkozunk szlovák, osztrák és spanyol bíróságok által kezdeményezett ügyek kapcsán.

Míg Magyarországon a tisztességtelen szerződési feltételekkel kapcsolatos ügyek a deviza alapú fogyasztói hitelszerződésekkel összefüggésben merültek fel, Szlovákiában a jelzáloghitelszerződések egyes kikötései, így például felmondási szabályai kerültek a tagállami bíróságok elé mint amelyeknél azok esetleges tisztességtelensége vizsgálható lenne. Az Európai Bírósághoz elkerült egyik ügyben azt kellett vizsgálni, hogy aránytalan következményt jelent-e a fogyasztó terhére és esetlegesen vizsgálható-e az a kikötés, amelyik akár kisebb törlesztő rész megfizetésének elmaradása esetén lehetővé teszik az ingatlannal biztosított nagyértékű hitelszerződés felmondását.

A másik, osztrák bíróságtól indult fogyasztóvédelmi ügyben pedig a gépjármú alkatrészek egyes adataihoz való hozzáférés határairól és terjedelméről érkeztek kérdések a Bírósághoz, míg a spanyol előzetes döntéshozatali ügyben azt firtatta a tagállami bíróság, hogy a közjegyzői praxis átvétele esetében megilleti-e a jogutódlás esetén járó munkavállalói védelem az iroda alkalmazottait.

Az érintett ügyek:

C-598/21 Vseobecná ővorová banka

C-319/22 Gesamtverband Autoteile-Handel (Jármű információkhoz való hozzáférés)

C-583/21 NC (Spanyol közjegyzői praxis átvétele)

Mit jelent a szankciók arányossága védjegybitorlás esetén az uniós jogban?

Lehetséges-e védjegybitorlás esetén a nemzeti jognak egyszerre közigazgatási és büntetőjogi szankciókat is kiszabni és arányos lehet-e hamisított ruházati termékek forgalmazása esetén az öt éves szabadságvesztés büntetés előírása? Ilyen szempontból vizsgálta az egyik elé került ügyben az Európai Bíróság a vonatkozó bolgár szabályt.

E heti műsorunkban szó lesz még arról, hogy kérhető-e díj a betegtől, amennyiben ki szeretné kérni kezelő orvosától a leleteit, valamint arról is, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie egy nyomozati eljárást lezáró hatósági döntésnek ahhoz, hogy a ne bis in idem elve alapján je lehessen eljárást indítani ugyanabban az ügyben egy másik tagállamban.

Az érintett ügyek:

C-147/22 Központi Nyomozó Főügyészség   

C-655/21 G.ST.T 

C-307/22 FT   

Meddig élhet az elállás jogával a fogyasztó ingyenes próbahasználatot biztosító, megújuló online előfizetés esetén?

A távollévők között kötött szerződések esetében az uniós jogalkotó már a 90-es években rendelkezett a fogyasztókat védő speciális szabályokról, amelyek értelmében a fogyasztó meghatározott időtartamon belül indoklás nélkül elállhat a szerződéstől. Ennek a jogosultságnak az értelmezése merült fel egy osztrák ügyben egy olyan online oktatási  platform kapcsán, amely 30 napos próbaidőt biztosított a szerződőknek, majd ezt követően egy visszatérően megújuló határozott idejű szerződéssé alakult. A kérdés az volt, hogy az ingyenes időszak lejártát követően a határozott idejűvé alakuláskor is vagy csak az ingyenes időszak alatt illeti meg a fogyasztót az elállás joga.

Szó lesz még arról, hogy járműnek minősül-e az elektromos bicikli az uniós jog szempontjából, illetve hogy a nemzeti jogban végre nem hajtott, diszkriminatívnak minősülő szabályozás kikényszerítése esetén a hatóság köteles-e eltekinteni a nemzeti jog alkalmazásától és a megkülönböztetett személy igényelhet-e kártérítést. 

Új európai bírósági ítéletek a ne bis in idem kapcsán

A közelmúltban az Európai Bíróság három fontosabb, büntetőjogi vonatkozású ügyben is ítéletet hirdetett, melyek közül kettő is a ne bis in idem elv alkalmazásának feltételeit, illetve határait érintik. Mai adásunkban ezeket, a Litvániából, Spanyolországból és Olaszországból indult ügyeket járjuk körbe. A Litván Ügyészség ügyben az Európai Bíróságnak arról kellett döntenie, hogy milyen esetekben használhatóak fel az eljáró hatóságok által a távközlési cégek által rögzített személyes adatok. Egy másik, olasz ügyben az merült fel, hogy egy tisztességtelen kereskedelemi gyakorlat miatt kiszabott közigazgatási bírság esetében felhívható-e egy másik tagállam versenyhatósága előtt a ne bis in idem elve. Végül egy spanyol bíróság megkeresésére, szintén a ne bis in idem kapcsán az azonos bűncselekmény ismérveit kellett a Bíróságnak tovább pontosítania.    

Értékelheti-e a versenyhatóság az adatvédelmi jogsértést az erőfölénnyel való visszaélés keretében?

A GDPR hatálybalépése óta számos szempontból merült fel a rendelet megsértésével kapcsolatos magatartások értékelhetősége. A Bíróság egy júniusi ítéletében arra kellett hogy választ adjon, egy tagállami versenyhatóság az erőfölénnyel való visszaélés keretében értékelheti-e az adatvédelmi jogsértést vagy erre csupán az adatvédelmi hatóságok jogosultak. Mai adásunkban elsősorban ezt az ítéletet járjuk körbe egy, a külföldi befektetések nemzetgazdasági okból történő korlátozhatóságával, valamint a fogyasztóvédelmi szabályok hivatalból történő figyelembe vételével kapcsolatos két másik üggyel együtt. 

Mi is az az Európai Szabadalmi Bíróság és hogyan viszonyul az Európai Unió Bíróságához?

Mai adásunkban az Európai Bíróság júniusban hozott ítéletei mellett a szintén júniusban működésbe lépő Európai Szabadalmi Rendszerről és annak saját bírói fórumáról, az Európai Szabadalmi Bíróságról is szó lesz. Megnézzük, milyen akadályoknak kellett elhárulniuk ahhoz, hogy az uniós  szabadalmi rendeletek hatályba lépjenek és hány ország ratifikálta az Európai Szabadalmi Bíróságról szóló egyezményt.

A nyári szünetet megelőző ítéletek közül a büntetőeljárás során a gyanúsított tájékoztatásának elmaradásának következményeit érintő francia ügyben, valamint egy, Magyarországgal szemben indított, menekültügyi kérelmek beadásának helyét érintő ügyben hozott döntésekről beszélgetünk.

Mi jár a bankoknak, ha a devizahitelekben alkalmazott árfolyam kikötések tisztességtelennek minősülnek?

Június 15-én újabb mérföldkő erejű ítéletet hozott az Európai Bíróság a devizahiteles ügyek sorában. Ezúttal egy lengyel bíróság kérdésére válaszolva kellett az európai fórumnak abban állást foglalnia, hogy  jár-e kamat a bankoknak az után, a fogyasztóknál kihelyezett pénzösszeg után, ami később tisztességtelennek minősített kikötést tartalmazó devizahitel szerződésen alapult, tekintettel arra, hogy a fogyasztók ezt a kihelyezett összeget mégiscsak használták. A Bíróság döntése értelemszerűen kihat a magyarországi devizahitelekre is.

Adásunkban foglalkozunk továbbá az Uber betiltása után elindult katalán személyfuvarozási szabályozás és a letelepedés szabadsága kapcsolatával, valamint azzal, hogy a COVID-19 miatt meghiúsult, szervezett utazások esetében jogszerű volt az utasok utalvány általi kompenzálása.

Meg kell-e téríteni a jogalap nélküli gazdagodást a fogyasztó elállása esetén?

Mai adásunkban a távollévők között kötött szerződések esetében a fogyasztó elállási jogának joghatásait fogjuk vizsgálni egy német előzetes döntéshozatali kérelem kapcsán, ahol a jogalap nélküli gazdagodás megtérítésének kérdése azért merülhetett fel, mert a vállalkozó nem tájékoztatta a fogyasztót az elállás lehetőségéről, így a tájékoztatás elmaradása miatt az egy éves határidő elteltével is volt lehetőség elállásra. A kérdés tehát az volt, hogy a vállalkozó addigi teljesítéseinek értékét ilyenkor a fogyasztó köteles-e megtéríteni vagy az őt megillető védelem és elállási jog gyakorlása azt is jelenti, hogy ezeket a gazdagodásokat nem kell megtérítenie. 

Foglalkozunk még a jogállamisági elvárás érvényesülésével a román bírói fegyelmi tanácsok kapcsán, valamint azzal, hogy egy előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése esetén az eljárást minden szempontra tekintettel fel kell-e függeszteni vagy lehetnek olyan aspektusok, amelyekre nézve az folytatható lehet.

 

Az érintett ügyek: C-97/22, C-817/21, C-176/22

Rendkívüli esemény-e a pilóta halála a légiutasok kártalanítása esetén?

Mai adásunkban olyan uniós rendeletek értelmezésével kapcsolatos ügyekkel foglalkozunk, amelyek egyébként is gyakran kerülnek a Luxemburgi testület asztalára. Egy német bíróság kérésére arról kellett ez utóbbinak állást foglalnia, hogy amennyiben a légi személyzet egyik tagjának halála miatt indul egy járat jelentős késéssel, az olyan rendkívüli eseménynek minősül-e, ami miatt mentesül a légitársaság a kártérítési kötelezettség alól vagy pedig a légitársaság érdekkörébe tartozónak kell-e tekinteni.

A GDPR rendelet is újra terítékre került, ezúttal egy osztrák bíróság megkeresésére, amelyben az a kérdés merült fel, hogy a személyes adatok megsértése esetén más feltételeket kell-e alkalmazni a megsértés miatt alkalmazható hatósági szankciók és másokat a magánszemélyek által érvényesített kártérítési igények kapcsán.  A konkrét ügyben a jogsértést a az osztrák posta által a lakosságról készített politikai profilalkotás jelentette.

Végül szó lesz arról, hogy átvállalható-e harmadik személy által közúti fuvarozási tevékenység esetén a felelősség, amennyiben egyébként a vonatkozó uniós szabályozás szerint a büntetőjogi felelősségrevonás akadályozza a tevékenység folytatását.

Érintett ügyek: 

C-156/22-C-158/22. sz. C-155/22. sz. C-300/21. sz.

Újabb ítélet a devizahiteles ügyek sorában

Újabb ítélettel gazdagodott a 2013 óta folyamatosan gazdagodó, devizahitelekkel kapcsolatos magyar ügyek sora. Ezúttal az árfolyamkülönbözetre vonatkozó tisztességtelen szerződési feltételek miatti érvénytelenség jogkövetkezményeit vizsgálta a Bíróság ezúttal a Kúria jogértelmezése alapján.

Szó lesz még két, bevándorlással kapcsolatos előzetes döntéshozatali ügyről is, melyek közül egy szintén magyar bíróság megkeresésére született. Ebben arra adott választ a Bíróság, hogy milyen mértékben kell a hatóságoknak figyelembe venniük egy személy családi körülményeit, amennyiben a tartózkodási jogát valamilyen jogsértés miatt meg kívánják vonni.

C-705/21. sz. AxFina árfolyamkockázat

C-528/21 sz. M.D. bevándorlási politika

C-1/23. sz.  Afin