Magyar Jogász Egylet

Meg kell-e téríteni a jogalap nélküli gazdagodást a fogyasztó elállása esetén?

Mai adásunkban a távollévők között kötött szerződések esetében a fogyasztó elállási jogának joghatásait fogjuk vizsgálni egy német előzetes döntéshozatali kérelem kapcsán, ahol a jogalap nélküli gazdagodás megtérítésének kérdése azért merülhetett fel, mert a vállalkozó nem tájékoztatta a fogyasztót az elállás lehetőségéről, így a tájékoztatás elmaradása miatt az egy éves határidő elteltével is volt lehetőség elállásra. A kérdés tehát az volt, hogy a vállalkozó addigi teljesítéseinek értékét ilyenkor a fogyasztó köteles-e megtéríteni vagy az őt megillető védelem és elállási jog gyakorlása azt is jelenti, hogy ezeket a gazdagodásokat nem kell megtérítenie. 

Foglalkozunk még a jogállamisági elvárás érvényesülésével a román bírói fegyelmi tanácsok kapcsán, valamint azzal, hogy egy előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése esetén az eljárást minden szempontra tekintettel fel kell-e függeszteni vagy lehetnek olyan aspektusok, amelyekre nézve az folytatható lehet.

 

Az érintett ügyek: C-97/22, C-817/21, C-176/22

Rendkívüli esemény-e a pilóta halála a légiutasok kártalanítása esetén?

Mai adásunkban olyan uniós rendeletek értelmezésével kapcsolatos ügyekkel foglalkozunk, amelyek egyébként is gyakran kerülnek a Luxemburgi testület asztalára. Egy német bíróság kérésére arról kellett ez utóbbinak állást foglalnia, hogy amennyiben a légi személyzet egyik tagjának halála miatt indul egy járat jelentős késéssel, az olyan rendkívüli eseménynek minősül-e, ami miatt mentesül a légitársaság a kártérítési kötelezettség alól vagy pedig a légitársaság érdekkörébe tartozónak kell-e tekinteni.

A GDPR rendelet is újra terítékre került, ezúttal egy osztrák bíróság megkeresésére, amelyben az a kérdés merült fel, hogy a személyes adatok megsértése esetén más feltételeket kell-e alkalmazni a megsértés miatt alkalmazható hatósági szankciók és másokat a magánszemélyek által érvényesített kártérítési igények kapcsán.  A konkrét ügyben a jogsértést a az osztrák posta által a lakosságról készített politikai profilalkotás jelentette.

Végül szó lesz arról, hogy átvállalható-e harmadik személy által közúti fuvarozási tevékenység esetén a felelősség, amennyiben egyébként a vonatkozó uniós szabályozás szerint a büntetőjogi felelősségrevonás akadályozza a tevékenység folytatását.

Érintett ügyek: 

C-156/22-C-158/22. sz. C-155/22. sz. C-300/21. sz.

Újabb ítélet a devizahiteles ügyek sorában

Újabb ítélettel gazdagodott a 2013 óta folyamatosan gazdagodó, devizahitelekkel kapcsolatos magyar ügyek sora. Ezúttal az árfolyamkülönbözetre vonatkozó tisztességtelen szerződési feltételek miatti érvénytelenség jogkövetkezményeit vizsgálta a Bíróság ezúttal a Kúria jogértelmezése alapján.

Szó lesz még két, bevándorlással kapcsolatos előzetes döntéshozatali ügyről is, melyek közül egy szintén magyar bíróság megkeresésére született. Ebben arra adott választ a Bíróság, hogy milyen mértékben kell a hatóságoknak figyelembe venniük egy személy családi körülményeit, amennyiben a tartózkodási jogát valamilyen jogsértés miatt meg kívánják vonni.

C-705/21. sz. AxFina árfolyamkockázat

C-528/21 sz. M.D. bevándorlási politika

C-1/23. sz.  Afin 

Az Európai Bíróság a karantén idején rögzített tanórai videók jogszerűségéről

Jogszerűen lehetett-e adatvédelmi szempontból rögzíteni azokat a tanórákat, amelyek a pandémia ideje alatt kényszerűen készültek, tette fel a kérdést az Európai Bíróságnak egy német bíróság. Az ügy érdekességét az adja, hogy a német szabályozás értelmében a tanulók szüleinek igen, a tanároknak azonban nem kellett a hozzájárulásukat adni a felvételekhez.

Szó lesz még egy francia ügy kapcsán arról, hogy az Európai Bíróság újfent megerősítette, hogy az Unió által már harmonizált területen a tagállamoknak közrendi, közegészségügyi okokból már nincs lehetőségük eltérni az uniós standardtól és szigorúbb szabályokat hozni.

Végül beszámolunk arról, hogy miért és milyen tartalommal módosította a Törvényszék Eljárási Szabályzatát.

Fókuszban a versenyjog: Continental Can újratöltve

Éppen az elhíresült Continental Can ítélet 50. évfordulóján erősítette meg a Bíróság az abban meghozott versenyjogi tételét. Ebben az ügyben azt mondta ki a Bíróság akkor, hogy a Szerződésnek az erőfölényes visszaélésre vonatkozó tilalmi rendelkezései alkalmazhatók a vállalkozások felvásárlása esetén is. Most, a Tower ügyben francia kezdeményezésre meghozott döntése a Bíróságnak azt járta körbe, hogy egy uniós vagy nemzeti jogi értékhatárt el nem érő vállalatfelváráslást követően vizsgálhatja-e nemzeti versenyhatóság azt, hogy esetleg erőfölényes visszaélés történt.

Szintén Franciaországot érinti a másik versenyjogi ügy, az Intermarché ítélet, amelyben egy bizottsági versenyjogi határozattal szembeni keresetet, majd a Törvényszék ítéletét követően fellebbezést nyújtottak be az érintett francia vállalatok. A felperesek vitatták, hogy a Bizottság figyelembe vehetett-e olyan, az érintett vállalkozások kereskedelmi partnereinél tett meghallgatásokat, amelyeket nem rögzítettek. A Bíróságnak az ilyen rögzítési kötelezettségről kellett tehát állást foglalnia.

Végül pedig azt vizsgáljuk, hogy érvényesíthet-e kártérítési igényt egy gépjármű vásárlója közvetlenül a gyártóval szemben az uniós jog alapján amennyiben olyan berendezéssel volt az autó felszerelve, aminek használata tiltott az EU-ban, és amennyiben igen, le lehet-e vonni a kártérítés összegéből az autó használatának megfelelő értéket, egyáltalán van-e erre uniós szabály.

Érintett ügyek:

C-100/21 – Mercedes-Benz (dízelmotor kártérítés)

C-449/21 – Towercast (piaci erőfölénnyel visszaélés és összefonódás vizsgálata)

C-682/20 Les Mousquetaires v Bizottság

Ukrán államközi kérelmek elfogadhatóságáról döntöttek Strasbourgban – megjelent podcastunk negyedik évadának legújabb adása!

Podcast sorozatunk negyedik évadának második EJEB-ről szóló adásában Pap Dániellel (Emberi Jogok Európai Bírósága, jogász) a Hollandia és Ukrajna kontra Oroszország, valamint az Alhowais kontra Magyarország ügyekről beszélgetünk.

Hallgatóink megismerhetik a geopolitikailag is nagy jelentőségű Hollandia és Ukrajna kontra Oroszország ügyben a nagytanács 2023. január 25-én meghozott határozatát, amelynek kapcsán joghatósági és elfogadhatósági kérdésekről beszélgetünk.

Emellett egy hazánkkal kapcsolatos döntésről is szót ejtünk, hiszen a Bíróság meghozta kamarai döntését az Alhowais kontra Magyarország ügyben, amelyben az élethez való joggal és az embertelen, megalázó bánásmód vagy büntetés tilalmával kapcsolatban vizsgálta Magyarország felelősségét.

Ítélet a MÁV Start ügyben - az Európai Bíróság ítélete a napi és heti pihenőidő kapcsolatáról

A Miskolci Törvényszék kérésére értelmezte az Európai Bíróság azt, hogy a vonatkozó uniós irányelv alapján milyen viszonyban is van egymással a napi, illetve heti pihenőidő. Ki kell adni mindkettőt, ha ezek időben egymásra tolódnak és a heti pihenőidő egyébként a nemzeti jog alapján jóval kedvezőbb, mint az irányelv alapján elvárt? Erre a kérdésre ad a Bíróság ítélete választ.

Egy német ügy kapcsán szó lesz még arról, hogy fogyasztói hitelszerződéseknél előtörlesztés esetében a fix - tehát a futamidőtől független - hitelfelvételi költségeket kell-e arányosítani, végül pedig megismerkedünk a Bíróság 2022. évre vonatkozó igazságügyi statisztikáival és megtudjuk mely tagállami bíróságok voltak a legaktívabbak előzetes döntéshozatal kezdeményezése terén.     

Részesíthető-e egyes nyelvek ismerete előnyben az uniós versenyvizsgán?

Nem az először fordul elő, hogy Spanyolország és Olaszország egyes uniós intézkedések kapcsán úgy érzékeli, hogy nyelveiket hátrányos megkülönböztetés éri az uniós szervek, intézmények működése során. Elegendő csak az egységes szabadalmat övező nyelvi vitákra és bírósági ügyekre gondolni. Most azért fordult a két ország a Törvényszékhez, majd annak ítéletével szemben a Bizottság fellebbezési eljárásban a Bírósághoz, mert e két ország nyelve nem szerepelt bizonyos uniós állások betöltéséhez kiírt versenyen a beszámítható nyelvek között. Az európai bírói fórumok arról foglaltak állást, hogy milyen alapon ragadhatók ki egyes nyelvek egy adott állás betöltéséhez szükséges követelményként.

Szó lesz arról, hogy kezelhetőek-e jogszerűen biometrikus adatok közérdekből üldözendő bűncselekmények elkövetői esetében, valamint arról is, hogy jogosultak-e a letelepedés szabadságára hivatkozva ugyanazokra a támogatásokra, amelyet más nem állami iskolák kapnak, azok az iskolák is, amelyeket olyan egyházak működtetnek, amelyek nem elismert egyházak az adott országban.  

 

C-205/21 A biometrikus és genetikai adatok rendőrség általi nyilvántartásba vétele

C-372/21 Hetednapi Adventisták Szabadegyháza

C-623/20 P Bizottság kontra Olaszország és C-635/20 P Bizottság kontra Spanyolország és Olaszország

Előzetes döntéshozatali ügyek törvényszéki hatáskörben?

Mai adásunkat három különösen aktuális, de tartalmában különböző kérdésnek szenteljük. Elsőként a Bíróság azon ítéletével foglalkozunk, ami a COVID-19 elleni védekezés kapcsán elfogadott korlátozó intézkedések miatt meghiúsult utazási csomagok esetében fellépő, az utazási irodákat terhelő kártérítési kötelezettség fennállásával, illetve az az alóli esetleges mentesülés lehetőségével foglalkozik. Utána szó lesz arról, a Spanyolország által indított keresetről, amelyik Koszovó részvételét vitatta egy uniós ügynökség munkájában és amelynek kapcsán ismételten előtérbe került Koszovó státuszának - ezúttal uniós jogi - megítélése. Végül pedig Lehóczki Balázs bemutatja, azt a bírósági alapokmány módosítási javaslatot, ami lehetővé tenné, hogy az Unió Törvényszéke is eljárjon bizonyos, tematikailag jól körülhatárolható előzetes döntéshozatali ügyekben.   

Fiktív nevei lesznek az Európai Bíróság előtti anonimizált ügyeknek?

Mai adásunkban újra a GDPR érintő újabb joggyakorlattal foglalkozunk, valamint bemutatjuk a Bíróság előtti ügyek jelölését érintő új megoldást.

Széleskörű érdeklődésre  tartott számot az a magyar ügy, amelyben az adatvédelmi ügyekben igénybe vett jogorvoslati eljárások egymáshoz való viszonya merült fel, nevezetesen az, hogy köti- e az adatvédelmi érintettségű ügyben már eljárt polgári bíróság ítélete az azzal párhuzamosan indult közigazgatási eljárásban eljáró bírót. Szintén élénk figyelem kísérte azt az osztrák előzetes döntéshozatali ügyet, amiben az merült fel, hogy az Osztrák Posta által más vállalkozásoknak jogszerűen átadott személyes adatok esetében az érintettek kérésére a posta azt is köteles-e kiadni, hogy konkrétan milyen címzettek számára tette hozzáférhetővé ezeket az adatokat vagy csak a címzettek átfogó körét kell megjelölnie. 

Végül pedig Lehóczki Balázs elmondja, hogy mi vezette a Bíróságot arra, hogy az anonimizált ügyekben betű jelzések helyett a jövőben fiktív nevekkel jelölje  a peres feleket és miként hozzák e neveket létre.