Magyar Jogász Egylet

Részesíthető-e egyes nyelvek ismerete előnyben az uniós versenyvizsgán?

Nem az először fordul elő, hogy Spanyolország és Olaszország egyes uniós intézkedések kapcsán úgy érzékeli, hogy nyelveiket hátrányos megkülönböztetés éri az uniós szervek, intézmények működése során. Elegendő csak az egységes szabadalmat övező nyelvi vitákra és bírósági ügyekre gondolni. Most azért fordult a két ország a Törvényszékhez, majd annak ítéletével szemben a Bizottság fellebbezési eljárásban a Bírósághoz, mert e két ország nyelve nem szerepelt bizonyos uniós állások betöltéséhez kiírt versenyen a beszámítható nyelvek között. Az európai bírói fórumok arról foglaltak állást, hogy milyen alapon ragadhatók ki egyes nyelvek egy adott állás betöltéséhez szükséges követelményként.

Szó lesz arról, hogy kezelhetőek-e jogszerűen biometrikus adatok közérdekből üldözendő bűncselekmények elkövetői esetében, valamint arról is, hogy jogosultak-e a letelepedés szabadságára hivatkozva ugyanazokra a támogatásokra, amelyet más nem állami iskolák kapnak, azok az iskolák is, amelyeket olyan egyházak működtetnek, amelyek nem elismert egyházak az adott országban.  

 

C-205/21 A biometrikus és genetikai adatok rendőrség általi nyilvántartásba vétele

C-372/21 Hetednapi Adventisták Szabadegyháza

C-623/20 P Bizottság kontra Olaszország és C-635/20 P Bizottság kontra Spanyolország és Olaszország

Előzetes döntéshozatali ügyek törvényszéki hatáskörben?

Mai adásunkat három különösen aktuális, de tartalmában különböző kérdésnek szenteljük. Elsőként a Bíróság azon ítéletével foglalkozunk, ami a COVID-19 elleni védekezés kapcsán elfogadott korlátozó intézkedések miatt meghiúsult utazási csomagok esetében fellépő, az utazási irodákat terhelő kártérítési kötelezettség fennállásával, illetve az az alóli esetleges mentesülés lehetőségével foglalkozik. Utána szó lesz arról, a Spanyolország által indított keresetről, amelyik Koszovó részvételét vitatta egy uniós ügynökség munkájában és amelynek kapcsán ismételten előtérbe került Koszovó státuszának - ezúttal uniós jogi - megítélése. Végül pedig Lehóczki Balázs bemutatja, azt a bírósági alapokmány módosítási javaslatot, ami lehetővé tenné, hogy az Unió Törvényszéke is eljárjon bizonyos, tematikailag jól körülhatárolható előzetes döntéshozatali ügyekben.   

Fiktív nevei lesznek az Európai Bíróság előtti anonimizált ügyeknek?

Mai adásunkban újra a GDPR érintő újabb joggyakorlattal foglalkozunk, valamint bemutatjuk a Bíróság előtti ügyek jelölését érintő új megoldást.

Széleskörű érdeklődésre  tartott számot az a magyar ügy, amelyben az adatvédelmi ügyekben igénybe vett jogorvoslati eljárások egymáshoz való viszonya merült fel, nevezetesen az, hogy köti- e az adatvédelmi érintettségű ügyben már eljárt polgári bíróság ítélete az azzal párhuzamosan indult közigazgatási eljárásban eljáró bírót. Szintén élénk figyelem kísérte azt az osztrák előzetes döntéshozatali ügyet, amiben az merült fel, hogy az Osztrák Posta által más vállalkozásoknak jogszerűen átadott személyes adatok esetében az érintettek kérésére a posta azt is köteles-e kiadni, hogy konkrétan milyen címzettek számára tette hozzáférhetővé ezeket az adatokat vagy csak a címzettek átfogó körét kell megjelölnie. 

Végül pedig Lehóczki Balázs elmondja, hogy mi vezette a Bíróságot arra, hogy az anonimizált ügyekben betű jelzések helyett a jövőben fiktív nevekkel jelölje  a peres feleket és miként hozzák e neveket létre.    

Negyedik évadával tér vissza az EJEB podcast - terítéken a véleménynyilvánítás és a mozgásszabadság

Podcast sorozatunk negyedik évadának első EJEB-ről szóló adásában Pap Dániellel (Emberi Jogok Európai Bírósága, jogász) az Axel Springer SE kontra Németország és a Pagerie kontra Franciaország ügyekről beszélgetünk, amelyeken keresztül a véleménynyilvánítás szabadsága, valamint a mozgásszabadság témaköreit járjuk körül.

Az Axel Springer ügy egy bírósági határozat útján került az EJEB elég, amely az Axel Springer vállalatot arra kötelezte, hogy tegyen közzé egy helyreigazítást egy 2013. októberi, a Die Linke nevű politikai párt ügyvezető igazgatójáról   szóló újságcikkhez. A Bíróság döntésében azt vizsgálta, hogy a német fellebbviteli bíróság kellően figyelembe vette-e az EJEB ítélkezési gyakorlatában a magánélet tiszteletben tartásához való jog és a véleménynyilvánítás szabadságához való jog közötti mérlegelés tekintetében lefektetett elveket és kritériumokat.

A mozgásszabadság kapcsán a Pagerie ügyet ismerhetik meg a hallgatók, amelynek tárgya a Franciaországban a 2015 novemberében  elkövetett terrortámadások hullámát követően kihirdetett rendkívüli állapot keretében elrendelt kijárási tilalom volt, és amely a kérelmezőt Angers településre korlátozta. Hallgatóink megtudhatják, hogy hogyan értékelte az EJEB gyakorlata tükrében azt, hogy a kérelmezőnek több mint 13 hónapon keresztül naponta háromszor jelentkeznie kellett egy rendőrőrsön, és este 8 és reggel 6 óra között nem hagyhatta el otthonát.

Kártérítési igény környezetvédelmi normák megsértéséért? - válogatás az Európai Bíróság 2022 év végi ítéleteiből

Kártérítési igény környezetvédelmi normák megsértéséért? - válogatás az Európai Bíróság 2022 év végi ítéleteiből 

2023. évi első műsorunkban a tavaly decemberi ítéletekből válogatunk.

Szó lesz többek között arról, hogy az uniós jog levegőszennyezési határértékeinek megsértése esetén van-e lehetősége magánszemélyeknek a Frankovich doktrína szerinti kártérítési felelősség alapján perelniük, mint ahogyan arról is, hogy mennyiben szabadok a tagállamok a gyógyszerek reklámozása tilalmának elrendelésére a létező uniós irányelv alapján abban, hogy szigorúbb tilalmakat állítsanak fel. 

Végül arra keressük a választ, hogy védik-e az antidiszkriminációs szabályok azokat a vállalkozókat is, akik tartós szerződéses kapcsolatban állnak megrendelőikkel. Kaphatnak-e az ilyen vállalkozók védelmet az uniós jog alapján, amennyiben szexuális orientációjuk miatt szakítja meg velük a megrendelő a szerződéses kapcsolatot vagy a szerződéses szabadság erősebb ennél? 

A fenti kérdésekről Lehóczki Balázzsal egy német, egy litván és egy lengyel ügy kapcsán beszélgettünk.  

C-61/21 Levegőszennyezéssel kapcsolatos állami felelősség 

C-530/20 EUROAPTIEKA 

C-356/21 TP (Közszolgálati televízió audiovizuális szerkesztője) 

Évvégi esetcsokor - Paks II-től a szuperligáig

Az évvégi szünet utolsó luxemburgi podcastja három rendkívül érdekes ügyet vesz górcső alá. Bemutatjuk az Ausztria által a Paks II beruházás kapcsán a Bizottság határozata ellen indított kereset jogi hátterét és következményeit, szó lesz a Google keresések esetében a pontatlan tartalom törlésére mutató hivatkozások törlésének lehetőségéről, valamint az aktuális futball világbajnokságra is reflektálva, a szuperliga uniós jogi megítéléséről.

• T-101/18 Ausztria kontra Bizottság
• C-460/20 Google 
• C-680/21 Royal Antwerp Football Club 
• C-333/21 European Superleague Company 

Kamarai döntés született az EJEB előtti Pannon Plakát és mások kontra Magyarország ügyben

Podcast sorozatunk harmadik évadának ötödik EJEB-ről szóló adásában Pap Dániellel (Emberi Jogok Európai Bírósága, jogász) a Pannon Plakát és mások kontra Magyarország ügyről beszélgetünk, amelyben a kérelmezők a tulajdonhoz való joguk közúti reklámtáblákra vonatkozóan bevezetett jogszabálymódosítások általi megsértésének megállapítását kérték.
2022. december 6-án hozta meg döntését a Bíróság kamarája, melyben jogsértőnek nyilvánította a közúti közlekedésről szóló törvény 2011-ben kezdődő azon módosításait, amelyek a lakott területen kívüli, útmenti reklámtáblák betiltásához vezettek. A tilalom következtében a felperesek elvesztették a hirdetőtábláik használatának és bérbeadásának lehetőségét, és ezáltal jelentős bevételektől estek el.
Hallgatóink mai adásunk során a Bíróság érdemi érvelésének megismerése mellett többek között megtudhatják azt is, hogy lehetséges-e emberi jogi sérelmekből származó követeléseket engedményezni, valamint milyen mértékű kártérítést ítélt meg a Kamara az Első Kiegészítő Jegyzőkönyv 1. cikkének megsértéséért.

Különleges státuszú menedékkérők: ítéletek a gyermekházasságot kötött kísérő nélküli kiskorúak és a kezelésre szoruló menedékkérők ügyében

Hivatkozhat-e a gyermekházasságot kötött kiskorú kísérő nélküli kiskorú státuszára, amennyiben édesanyját kívánja családegyesítés címén az Unió területére hozni? Többek között erre, a nem egyszerű kérdésre kaphatunk választ e heti podcastunkból, valamint arra is, hogy kiutasítható-e az EU területéről az a menedékkérő, aki súlyos betegségben szenved és feltehetően országában nem jutna hozzá az életben maradásához szükséges kezeléshez. Végül megtudhatjuk, hogy miért semmisítette meg a Bíróság a pénzmosás elleni irányelv egyik rendelkezését, amely felhatalmazása alapján Luxemburg előírta a cégek tulajdonosainak nyilvántartását. 

 

A pocdastban bemutatott ügyek: C-230/21 - Belgische Staat  

C-69/21 - Staatssecretaris van Justitie en Veiligheid 

C-37/20 - Luxembourg Business Registers és Sovim

A harmadik évad negyedik strasbourgi adásában a szabad választáshoz való jogról beszélgetünk

Podcast sorozatunk harmadik évadának negyedik EJEB-ről szóló adásában Pap Dániellel (Emberi Jogok Európai Bírósága, jogász) a Bakirdzi és E.C. kontra Magyarország ügyről beszélgetünk, amely a nemzeti kisebbséghez tartozó választópolgárként bejegyzett kérelmezők választójogára vonatkozott a 2014-es magyarországi parlamenti választások kontextusában.

A kérelmezők az Egyezmény 1. jegyzőkönyvének 3. cikkére (szabad választásokhoz való jog) támaszkodva, önmagában és együttvéve az Egyezmény 14. cikkével (a megkülönböztetés tilalma), azt kifogásolták, hogy a nemzeti kisebbségi szavazási rendszer a szavazati joguk hátrányos megkülönböztetését jelentette. Hallgatóink mai adásunkból megtudhatják hogyan döntött az ügyben a Bíróság kamarája, milyen szempontokat vett figyelembe, valamint milyen jellegű jogkövetkezményekről dönt az EJEB a szabad választáshoz való jog megsértése esetén.

Az Európai Unió Bíróságának Törvényszéke döntött a Minority Safe Pack ügyében

Legújabb luxemburgi podcastunkból megtudhatják, hogy miként döntött a Törvényszék a Minority Safe Pack európai polgári kezdeményezés kapcsán a Bizottság jogalkotási lépéseket elutasító döntésével kapcsolatban, hogy mi az alapvető különbség egy európai polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételéről való döntés, illetve az eredményes aláírásgyűjtést követő érdemi döntés között. Szó lesz továbbá a Volkswagennel kapcsolatos károsanyag kibocsátási manipulációt érintő egy újabb előzetes döntéshozatali eljárásban született ítéletről, valamint arról, hogy mi az amit egy menekültügyi eljárásban a hatóságnak vagy bíróságnak a kérelmező hivatkozása hiányában, hivatalból is figyelembe kell vennie.