Magyar Jogász Egylet

Értékelheti-e a versenyhatóság az adatvédelmi jogsértést az erőfölénnyel való visszaélés keretében?

A GDPR hatálybalépése óta számos szempontból merült fel a rendelet megsértésével kapcsolatos magatartások értékelhetősége. A Bíróság egy júniusi ítéletében arra kellett hogy választ adjon, egy tagállami versenyhatóság az erőfölénnyel való visszaélés keretében értékelheti-e az adatvédelmi jogsértést vagy erre csupán az adatvédelmi hatóságok jogosultak. Mai adásunkban elsősorban ezt az ítéletet járjuk körbe egy, a külföldi befektetések nemzetgazdasági okból történő korlátozhatóságával, valamint a fogyasztóvédelmi szabályok hivatalból történő figyelembe vételével kapcsolatos két másik üggyel együtt. 

Mi is az az Európai Szabadalmi Bíróság és hogyan viszonyul az Európai Unió Bíróságához?

Mai adásunkban az Európai Bíróság júniusban hozott ítéletei mellett a szintén júniusban működésbe lépő Európai Szabadalmi Rendszerről és annak saját bírói fórumáról, az Európai Szabadalmi Bíróságról is szó lesz. Megnézzük, milyen akadályoknak kellett elhárulniuk ahhoz, hogy az uniós  szabadalmi rendeletek hatályba lépjenek és hány ország ratifikálta az Európai Szabadalmi Bíróságról szóló egyezményt.

A nyári szünetet megelőző ítéletek közül a büntetőeljárás során a gyanúsított tájékoztatásának elmaradásának következményeit érintő francia ügyben, valamint egy, Magyarországgal szemben indított, menekültügyi kérelmek beadásának helyét érintő ügyben hozott döntésekről beszélgetünk.

Mi jár a bankoknak, ha a devizahitelekben alkalmazott árfolyam kikötések tisztességtelennek minősülnek?

Június 15-én újabb mérföldkő erejű ítéletet hozott az Európai Bíróság a devizahiteles ügyek sorában. Ezúttal egy lengyel bíróság kérdésére válaszolva kellett az európai fórumnak abban állást foglalnia, hogy  jár-e kamat a bankoknak az után, a fogyasztóknál kihelyezett pénzösszeg után, ami később tisztességtelennek minősített kikötést tartalmazó devizahitel szerződésen alapult, tekintettel arra, hogy a fogyasztók ezt a kihelyezett összeget mégiscsak használták. A Bíróság döntése értelemszerűen kihat a magyarországi devizahitelekre is.

Adásunkban foglalkozunk továbbá az Uber betiltása után elindult katalán személyfuvarozási szabályozás és a letelepedés szabadsága kapcsolatával, valamint azzal, hogy a COVID-19 miatt meghiúsult, szervezett utazások esetében jogszerű volt az utasok utalvány általi kompenzálása.

Meg kell-e téríteni a jogalap nélküli gazdagodást a fogyasztó elállása esetén?

Mai adásunkban a távollévők között kötött szerződések esetében a fogyasztó elállási jogának joghatásait fogjuk vizsgálni egy német előzetes döntéshozatali kérelem kapcsán, ahol a jogalap nélküli gazdagodás megtérítésének kérdése azért merülhetett fel, mert a vállalkozó nem tájékoztatta a fogyasztót az elállás lehetőségéről, így a tájékoztatás elmaradása miatt az egy éves határidő elteltével is volt lehetőség elállásra. A kérdés tehát az volt, hogy a vállalkozó addigi teljesítéseinek értékét ilyenkor a fogyasztó köteles-e megtéríteni vagy az őt megillető védelem és elállási jog gyakorlása azt is jelenti, hogy ezeket a gazdagodásokat nem kell megtérítenie. 

Foglalkozunk még a jogállamisági elvárás érvényesülésével a román bírói fegyelmi tanácsok kapcsán, valamint azzal, hogy egy előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése esetén az eljárást minden szempontra tekintettel fel kell-e függeszteni vagy lehetnek olyan aspektusok, amelyekre nézve az folytatható lehet.

 

Az érintett ügyek: C-97/22, C-817/21, C-176/22

Rendkívüli esemény-e a pilóta halála a légiutasok kártalanítása esetén?

Mai adásunkban olyan uniós rendeletek értelmezésével kapcsolatos ügyekkel foglalkozunk, amelyek egyébként is gyakran kerülnek a Luxemburgi testület asztalára. Egy német bíróság kérésére arról kellett ez utóbbinak állást foglalnia, hogy amennyiben a légi személyzet egyik tagjának halála miatt indul egy járat jelentős késéssel, az olyan rendkívüli eseménynek minősül-e, ami miatt mentesül a légitársaság a kártérítési kötelezettség alól vagy pedig a légitársaság érdekkörébe tartozónak kell-e tekinteni.

A GDPR rendelet is újra terítékre került, ezúttal egy osztrák bíróság megkeresésére, amelyben az a kérdés merült fel, hogy a személyes adatok megsértése esetén más feltételeket kell-e alkalmazni a megsértés miatt alkalmazható hatósági szankciók és másokat a magánszemélyek által érvényesített kártérítési igények kapcsán.  A konkrét ügyben a jogsértést a az osztrák posta által a lakosságról készített politikai profilalkotás jelentette.

Végül szó lesz arról, hogy átvállalható-e harmadik személy által közúti fuvarozási tevékenység esetén a felelősség, amennyiben egyébként a vonatkozó uniós szabályozás szerint a büntetőjogi felelősségrevonás akadályozza a tevékenység folytatását.

Érintett ügyek: 

C-156/22-C-158/22. sz. C-155/22. sz. C-300/21. sz.

Újabb ítélet a devizahiteles ügyek sorában

Újabb ítélettel gazdagodott a 2013 óta folyamatosan gazdagodó, devizahitelekkel kapcsolatos magyar ügyek sora. Ezúttal az árfolyamkülönbözetre vonatkozó tisztességtelen szerződési feltételek miatti érvénytelenség jogkövetkezményeit vizsgálta a Bíróság ezúttal a Kúria jogértelmezése alapján.

Szó lesz még két, bevándorlással kapcsolatos előzetes döntéshozatali ügyről is, melyek közül egy szintén magyar bíróság megkeresésére született. Ebben arra adott választ a Bíróság, hogy milyen mértékben kell a hatóságoknak figyelembe venniük egy személy családi körülményeit, amennyiben a tartózkodási jogát valamilyen jogsértés miatt meg kívánják vonni.

C-705/21. sz. AxFina árfolyamkockázat

C-528/21 sz. M.D. bevándorlási politika

C-1/23. sz.  Afin 

Az Európai Bíróság a karantén idején rögzített tanórai videók jogszerűségéről

Jogszerűen lehetett-e adatvédelmi szempontból rögzíteni azokat a tanórákat, amelyek a pandémia ideje alatt kényszerűen készültek, tette fel a kérdést az Európai Bíróságnak egy német bíróság. Az ügy érdekességét az adja, hogy a német szabályozás értelmében a tanulók szüleinek igen, a tanároknak azonban nem kellett a hozzájárulásukat adni a felvételekhez.

Szó lesz még egy francia ügy kapcsán arról, hogy az Európai Bíróság újfent megerősítette, hogy az Unió által már harmonizált területen a tagállamoknak közrendi, közegészségügyi okokból már nincs lehetőségük eltérni az uniós standardtól és szigorúbb szabályokat hozni.

Végül beszámolunk arról, hogy miért és milyen tartalommal módosította a Törvényszék Eljárási Szabályzatát.

Fókuszban a versenyjog: Continental Can újratöltve

Éppen az elhíresült Continental Can ítélet 50. évfordulóján erősítette meg a Bíróság az abban meghozott versenyjogi tételét. Ebben az ügyben azt mondta ki a Bíróság akkor, hogy a Szerződésnek az erőfölényes visszaélésre vonatkozó tilalmi rendelkezései alkalmazhatók a vállalkozások felvásárlása esetén is. Most, a Tower ügyben francia kezdeményezésre meghozott döntése a Bíróságnak azt járta körbe, hogy egy uniós vagy nemzeti jogi értékhatárt el nem érő vállalatfelváráslást követően vizsgálhatja-e nemzeti versenyhatóság azt, hogy esetleg erőfölényes visszaélés történt.

Szintén Franciaországot érinti a másik versenyjogi ügy, az Intermarché ítélet, amelyben egy bizottsági versenyjogi határozattal szembeni keresetet, majd a Törvényszék ítéletét követően fellebbezést nyújtottak be az érintett francia vállalatok. A felperesek vitatták, hogy a Bizottság figyelembe vehetett-e olyan, az érintett vállalkozások kereskedelmi partnereinél tett meghallgatásokat, amelyeket nem rögzítettek. A Bíróságnak az ilyen rögzítési kötelezettségről kellett tehát állást foglalnia.

Végül pedig azt vizsgáljuk, hogy érvényesíthet-e kártérítési igényt egy gépjármű vásárlója közvetlenül a gyártóval szemben az uniós jog alapján amennyiben olyan berendezéssel volt az autó felszerelve, aminek használata tiltott az EU-ban, és amennyiben igen, le lehet-e vonni a kártérítés összegéből az autó használatának megfelelő értéket, egyáltalán van-e erre uniós szabály.

Érintett ügyek:

C-100/21 – Mercedes-Benz (dízelmotor kártérítés)

C-449/21 – Towercast (piaci erőfölénnyel visszaélés és összefonódás vizsgálata)

C-682/20 Les Mousquetaires v Bizottság

Ukrán államközi kérelmek elfogadhatóságáról döntöttek Strasbourgban – megjelent podcastunk negyedik évadának legújabb adása!

Podcast sorozatunk negyedik évadának második EJEB-ről szóló adásában Pap Dániellel (Emberi Jogok Európai Bírósága, jogász) a Hollandia és Ukrajna kontra Oroszország, valamint az Alhowais kontra Magyarország ügyekről beszélgetünk.

Hallgatóink megismerhetik a geopolitikailag is nagy jelentőségű Hollandia és Ukrajna kontra Oroszország ügyben a nagytanács 2023. január 25-én meghozott határozatát, amelynek kapcsán joghatósági és elfogadhatósági kérdésekről beszélgetünk.

Emellett egy hazánkkal kapcsolatos döntésről is szót ejtünk, hiszen a Bíróság meghozta kamarai döntését az Alhowais kontra Magyarország ügyben, amelyben az élethez való joggal és az embertelen, megalázó bánásmód vagy büntetés tilalmával kapcsolatban vizsgálta Magyarország felelősségét.

Ítélet a MÁV Start ügyben - az Európai Bíróság ítélete a napi és heti pihenőidő kapcsolatáról

A Miskolci Törvényszék kérésére értelmezte az Európai Bíróság azt, hogy a vonatkozó uniós irányelv alapján milyen viszonyban is van egymással a napi, illetve heti pihenőidő. Ki kell adni mindkettőt, ha ezek időben egymásra tolódnak és a heti pihenőidő egyébként a nemzeti jog alapján jóval kedvezőbb, mint az irányelv alapján elvárt? Erre a kérdésre ad a Bíróság ítélete választ.

Egy német ügy kapcsán szó lesz még arról, hogy fogyasztói hitelszerződéseknél előtörlesztés esetében a fix - tehát a futamidőtől független - hitelfelvételi költségeket kell-e arányosítani, végül pedig megismerkedünk a Bíróság 2022. évre vonatkozó igazságügyi statisztikáival és megtudjuk mely tagállami bíróságok voltak a legaktívabbak előzetes döntéshozatal kezdeményezése terén.