Magyar Jogász Egylet

Online patika vagy csupán elektronikus platform? Az uniós jog szempontjából nem közömbös, hogy minek minősül a nem vényköteles gyógyszereket kínáló internetes portál

Az online patikák működésével kapcsolatban már a 2000-es évek eleje óta rendszeresen megfordulnak ügyek az Európai Bíróság előtt. A Doc Morris ügy óta ismert, hogy vény nélküli gyógyszerek interneten keresztül való forgalmazása nem tiltható tagállami szinten. A ma bemutatott ügyben ez a kérdés már árnyaltabban merült fel, mivel nem egy online gyógyszertárról, hanem egy elektronikus platformról lesz, amelyik katalógus szinten más gyógyszertárak termékeit kínálta a fogyasztóknak és amelynek a működtetői nem rendelkeztek gyógyszerészeti képesítéssel.

Szó lesz még továbbá két törvényszéki ügyről. Egyrészt arról, hogy lajstromozható-e egy cipő formatervezési mintaként, ha azt már korábban nyilvános eseményen viselte egy híresség? Mit jelent a nyilvánosság felé való közlés ilyen esetben, kizárja-e az adott termék védelemben részesítését? Másrészt körbejárjuk a Bíróság fellebbezési hatáskörében meghozott azt az ítéletét, amelyben az volt az alapkérdés, hogy biztosítani kell-e magánszemélyek, egyesületek számára az uniós harmonizált szabványokhoz való ingyenes hozzáférést, amennyiben ilyen igénnyel lépnek fel.

 

T-647/22 Puma va EUIPO

C-606/21 Doctipharma

C-588/21 P Public.Resource.Org és Right to Kno

Mangold újratöltve: az Európai Bíróság újabb ítélete a megkülönböztetésmentesség elve irányelvi megjelenésének horizontális viszonylatban alkalmazásáról

Néhány évvel ezelőtt nagy port kavart az Európai Bíróság Mangold ügyben hozott ítélete, amelyben a diszkrimináció tilalom irányelvi megjelenése nyert horizontális viszonylatban, magánfelek között alkalmazást. Nemrégiben a Bíróság egy hasonló ügyben járt el, ebben a határozott idejű munkaviszony felmondása esetén az indokolás hiánya képezte az elv alkalmazhatóságának alapját. Adásunkban ezt az ügyet, valamint két másik ítéletet járunk körbe. Az egyik, Németországból indult ügy tárgya az volt, hogy egy menedékjog iránti kérelem ismételt előterjesztése esetén milyen szerepet (vagy hatást) kell tulajdonítani az Európai Bíróság időközben meghozott, az ügyben releváns jogértelmezést tartalmazó ítéletének, míg a másik román ügyben azt a kérdést vizsgálta a Bíróság, hogy egy uniós állam megtagadhatja-e állampolgárától személyazonosító igazolvány kiállítását arra hivatkozva, hogy a kérelmező egy másik uniós tagállamban rendelkezik állandó lakóhellyel.

 

C-216/22 Bundesrepublik Deutschland (Ismételt kérelem elfogadhatatósága)

C-491/21 Direcţia pentru Evidenţa Persoanelor şi Administrarea Bazelor de Date

C-715/20 X (A felmondás indokolásának hiányai)

Migráció, bevándorlás, szabad személymozgás – tematikus podcast

Olyan önálló társadalmi csoportot alkotnak-e a nők, ami alapján menekült státuszért folyamodhatnak és védelemben részesülhetnek? - merült fel egy bolgár bíróság előtt egy kényszerházasságból kilépett, kurd származású török állampolgár esetében, akit hazájában becsületgyilkosság fenyegethetett a válása miatt. Az ügy hasonlóságot mutat egy másik, folyamatban lévő üggyel, ahol a tálib rendszernek kitett nők helyzetét vizsgálja majd a Bíróság ilyen szempontból. A mai adásban az első ügyben feltett kérdésre kapunk választ. A bemutatott második ügy már az Unión belüli mozgással kapcsolatos. Az ügyben eljáró ír bíróság azt kívánta megtudni, hogy egy román vendégmunkás szülője részesülhet-e a munkavégzés helye szerinti államban rokkantsági nyugdíjban mint a munkavállaló hozzátartozóját megillető önálló jogon vagy a munkavállalókat megillető egyenlő bánásmód alapján. Végül bemutatjuk azt az ügyet, amiben a COVID járvány alatt bevezetett tesztelési és karanténkötelezettségek uniós joggal való összhangját vizsgálta meg a Bíróság.  

C-621/21 Családon belüli erőszak áldozatául esett nők

C-488/21 Chief Appeals Officer és társai

C-128/22 NORDIC INFO

Adatvédelmi tematikus adás: mikor és meddig jogszerű a személyes adatok tárolása

Legutóbbi, sportjogi kérdésekkel foglakozó adásunk után ismét egy tematikus számmal jelentkezünk, ami a legújabb adatvédelmi joggyakorlatot tekinti át. A három előzetes döntéshozatali eljárás – melyek közül kettő is bolgár bíróságtól indult – elsősorban adattárolási, illetve személyes adatokkal való visszaélést érintő kérdésekkel foglalkozik. Arra keresnek ezek az ügyek például választ, hogy jogosult-e tárolni a rendőrség egy olyan személy büntetőügy kapcsán rögzített biometrikus adatait, aki már mentesült a büntetett előélethez fűződő jogkövetkezmények alól és hogy van-e különbség abban, hogy ez a tárolási kötelezettség meddig áll fenn vagy milyen típusú bűncselekményt követett el az illető. A második ügy a banki hitelt felvett adósok automatizált adatkezelés esetén történő személyes adatainak tárolásával és törlésével foglalkozik, míg a harmadik a személyes adatokkal való visszaélés esetén érvényesíthető kárigényekkel.

Érintett ügyek:

• C-118/22 Direktor na Glavna direktsia "Natsionalna politsia" pri MVR – Sofia (A Belügyminisztérium "Nemzetpolitika" Főigazgatóságának igazgatója - Szófia)
• C-634/21 SCHUFA Holding (Scoring)
• C-340/21 Natsionalna agentsia za prihodite (Nemzeti beutazási ügynökség)

Mi a jelentősége az Európai Bíróság Szuperliga ítéletének?

Az 2024-es év első adásában a sportjoggal foglalkozunk és a Bíróság 2023. december 21-én kihirdetett három ítéletét fogjuk elemezni. E három, nagytanácsban hozott döntés a labdarúgás és a korcsolya sportokat irányító nemzetközi szövetségek előírásainak uniós jogi összhangjával foglalkozott. Két ítélet azon jogosultságok jogszerűségét vizsgálta, amelynek értelmében e szervezetek korlátozhatják a sportklubok és a sportolók bizonyos – általuk nem jóváhagyott – sporteseményeken való részvételét; a harmadik ítélet pedig a hazai nevelésű játékosokra vonatkozó előírások jogszerűségét elemezte. Mint látni fogjuk, ezen jogok gyakorlása felvetette az uniós versenyjogi szabályokkal, illetve a négy gazdasági szabadságjoggal való összeegyeztethetőség kérdését. 

Jogszerű-e a vallási jelképek viselésének teljes tilalma?

Mai adásunkban alapjogi érintettségű ítéletek közül szemezgetünk az év végén meghozott döntések közül. Körbejárjuk például, hogy az egyenlő bánásmód irányelv alapján jogszerűen tilthatja-e meg egy közigazgatási szerv a vallási jelképek viselését olyan munkavállalók esetében is, akik semmilyen kapcsolatban nincsenek ügyfelekkel. Szó lesz arról az ítéletről is, amelyben az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés kérdése merült fel arra tekintettel, hogy egy gondozásra szoruló személy előre megadta, hogy mely korosztályból szeretné, hogy számára gondozót közvetítsenek. Végül pedig a hatékony jogorvoslathoz való jog gyakorlása lesz terítéken abból  a szempontból, hogy mit tehet a kérelmező, ha a nemzetbiztonsági hatóság megtagadja számára biztonsági tanúsítvány kiadását, és e döntését, nemzetbiztonsági okokra hivatkozva, nem is indokolja meg kellőképpen

Az érintett ügyek:

• C-333/22 Ligue des droits humains
• C-148/22 Commune d‘Ans
• C-518/22 AP Assistenzprofis

Tisztességtelen-e az a szerződési feltétel, amely kisebb törlesztő részlet elmaradása esetén a teljes nagyértékű hitelszerződés felmondását lehetővé teszi?

Mai adásunkban két fogyasztóvédelmi és egy jogutódlással kapcsolatos munkajogi vonatkozású előzetes döntéshozatali kérelemmel foglalkozunk szlovák, osztrák és spanyol bíróságok által kezdeményezett ügyek kapcsán.

Míg Magyarországon a tisztességtelen szerződési feltételekkel kapcsolatos ügyek a deviza alapú fogyasztói hitelszerződésekkel összefüggésben merültek fel, Szlovákiában a jelzáloghitelszerződések egyes kikötései, így például felmondási szabályai kerültek a tagállami bíróságok elé mint amelyeknél azok esetleges tisztességtelensége vizsgálható lenne. Az Európai Bírósághoz elkerült egyik ügyben azt kellett vizsgálni, hogy aránytalan következményt jelent-e a fogyasztó terhére és esetlegesen vizsgálható-e az a kikötés, amelyik akár kisebb törlesztő rész megfizetésének elmaradása esetén lehetővé teszik az ingatlannal biztosított nagyértékű hitelszerződés felmondását.

A másik, osztrák bíróságtól indult fogyasztóvédelmi ügyben pedig a gépjármú alkatrészek egyes adataihoz való hozzáférés határairól és terjedelméről érkeztek kérdések a Bírósághoz, míg a spanyol előzetes döntéshozatali ügyben azt firtatta a tagállami bíróság, hogy a közjegyzői praxis átvétele esetében megilleti-e a jogutódlás esetén járó munkavállalói védelem az iroda alkalmazottait.

Az érintett ügyek:

C-598/21 Vseobecná ővorová banka

C-319/22 Gesamtverband Autoteile-Handel (Jármű információkhoz való hozzáférés)

C-583/21 NC (Spanyol közjegyzői praxis átvétele)

Mit jelent a szankciók arányossága védjegybitorlás esetén az uniós jogban?

Lehetséges-e védjegybitorlás esetén a nemzeti jognak egyszerre közigazgatási és büntetőjogi szankciókat is kiszabni és arányos lehet-e hamisított ruházati termékek forgalmazása esetén az öt éves szabadságvesztés büntetés előírása? Ilyen szempontból vizsgálta az egyik elé került ügyben az Európai Bíróság a vonatkozó bolgár szabályt.

E heti műsorunkban szó lesz még arról, hogy kérhető-e díj a betegtől, amennyiben ki szeretné kérni kezelő orvosától a leleteit, valamint arról is, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie egy nyomozati eljárást lezáró hatósági döntésnek ahhoz, hogy a ne bis in idem elve alapján je lehessen eljárást indítani ugyanabban az ügyben egy másik tagállamban.

Az érintett ügyek:

C-147/22 Központi Nyomozó Főügyészség   

C-655/21 G.ST.T 

C-307/22 FT   

Meddig élhet az elállás jogával a fogyasztó ingyenes próbahasználatot biztosító, megújuló online előfizetés esetén?

A távollévők között kötött szerződések esetében az uniós jogalkotó már a 90-es években rendelkezett a fogyasztókat védő speciális szabályokról, amelyek értelmében a fogyasztó meghatározott időtartamon belül indoklás nélkül elállhat a szerződéstől. Ennek a jogosultságnak az értelmezése merült fel egy osztrák ügyben egy olyan online oktatási  platform kapcsán, amely 30 napos próbaidőt biztosított a szerződőknek, majd ezt követően egy visszatérően megújuló határozott idejű szerződéssé alakult. A kérdés az volt, hogy az ingyenes időszak lejártát követően a határozott idejűvé alakuláskor is vagy csak az ingyenes időszak alatt illeti meg a fogyasztót az elállás joga.

Szó lesz még arról, hogy járműnek minősül-e az elektromos bicikli az uniós jog szempontjából, illetve hogy a nemzeti jogban végre nem hajtott, diszkriminatívnak minősülő szabályozás kikényszerítése esetén a hatóság köteles-e eltekinteni a nemzeti jog alkalmazásától és a megkülönböztetett személy igényelhet-e kártérítést. 

Új európai bírósági ítéletek a ne bis in idem kapcsán

A közelmúltban az Európai Bíróság három fontosabb, büntetőjogi vonatkozású ügyben is ítéletet hirdetett, melyek közül kettő is a ne bis in idem elv alkalmazásának feltételeit, illetve határait érintik. Mai adásunkban ezeket, a Litvániából, Spanyolországból és Olaszországból indult ügyeket járjuk körbe. A Litván Ügyészség ügyben az Európai Bíróságnak arról kellett döntenie, hogy milyen esetekben használhatóak fel az eljáró hatóságok által a távközlési cégek által rögzített személyes adatok. Egy másik, olasz ügyben az merült fel, hogy egy tisztességtelen kereskedelemi gyakorlat miatt kiszabott közigazgatási bírság esetében felhívható-e egy másik tagállam versenyhatósága előtt a ne bis in idem elve. Végül egy spanyol bíróság megkeresésére, szintén a ne bis in idem kapcsán az azonos bűncselekmény ismérveit kellett a Bíróságnak tovább pontosítania.