Magyar Jogász Egylet

Új hatáskörök az Európai Unió Bíróságának Törvényszékénél

Jelentős eljárási változással köszönt be az ősz az Európai Unió Bíróságánál. A Törvényszék, fenállása óta először hatáskört kap egyes, tematikailag jól meghatározott kérdések tekintetében arra, hogy előzetes döntéshozatali eljárásokban döntsön, így az uniós jogot értelmezze. Az ezt lehetővé tevő szabályokat már a nyáron elfogadták és október 1-től lépnek hatályba. A kérdések, amelyek tekintetében a Tövényszék fog értelmezést adni, a vám, az ÁFA, a közös nómenklatúra, illetve a légijáratok késése területére tartoznak. Az ilyen területre vonatkozó kérdésekben a Bíróság csak akkor járhat el, ha azok az elsődleges jog újszerű értelmezéséhez vezethetnek agy az Alapjogi Chartat is érintik. Az őszi idény első podacstjában ilyen és egyéb, a Bíróság eljárásait érintő újdonsgokról beszélgetünk.

Minden, amit a Magyarországgal szemben rekordösszegű bírságot kiszabó ítéletről tudni kell

A nyár előtti utolsó adásunkban az Európai Bíróság Magyarországgal szemben 200 millió euró összegű átalánybírságot és napi 1 millió euró összegű kényszeírtő bírságot kiszabó ítéletének egyes megállapításait, előzményeit, a bírság kiszabásának módját járjuk körbe. Ezen kívül szó lesz még két, szintén migrációs témájú előzetes döntéshozatali ügyről.

Alkalmazhatja-e hazai szabályait a más tagállamban letelepedett, elektronikus szolgáltatásnyújtóval szemben egy tagállam?

Mai adásunkban három, meglehetősen különböző, de áttételesen szerződéskötésekhez kapcsolódó ügyekkel fogunk foglalkozni.

Mit jelent a fizetési kötelezettséggel járó ügylet fogalma és milyen fogyasztóvédelmi szabályok érvényesülnek ilyen ügyeletek esetében? Erre keresi a választ egy német bíróság egy sikerdíjas követeléskezelési megbízás esetében, amikor a fizetési kötelezettség nem abszolút, hanem feltételes.

Szintén az online szerződéskötéshez kapcsolódik az olasz állam által a más tagállamokban letelepedett szolgáltatás közvetítőkkel szemben alkalmazott nemzeti követelmények érvényesíthetőségének kérdése. A konkrét ügyben az Írországban letelepedett Airbnb cég olaszországi szolgáltatás kínálása volt érintett.

Végül egy szlovák úgy kapcsán szó lesz arról, hogy milyen kártérítési igénnyel élhetnek a közbeszerzési eljárásból kizárt szereplők, ha a nemzeti jog nem teszi lehetővé a kártérítést elvesztett esélyre hivatkozással.

C-400/22 Conny

C-662/22 Airbnb Ireland and C-667/22 Amazon Services Europe, Case C-663/22 Expedia, Joined Cases C-664/22 Google Ireland and C-666/22 Eg Vacation Rentals Ireland, and Case C-665/22 Amazon Services Europe

C-547/22 INGSTEEL

Mit tehet a hatóság a szerzői jogok megsértéséhez használt IP címekkel?

Van-e joga a hatóságnak a szerzői jogok megsértéséhez használt, tudomására jutott IP címek mögötti személyes adatoknak a szolgáltatóktól való kikérésére, illetve milyen feltételekkel tárolhatja, illetve használhatja ezeket, alkothat adott esetben a felhasználókról profilt? Ezt járta körbe egy rendhagyó módon teljes ülésben tárgyalt ügyben az Európai Bíróság a francia államtanács kérésére

Szó lesz még egy újabb, az ügyészek függetlenségével kapcsolatos román előzetes döntéshozatali ügyről, amelyben a korrupciós ügyekkel foglalkozó ügyészek kinevezése eu joggal való összeférhetőségének kérdése volt terítéken, továbbá egy olyan német ügy, amelyben tovább finomította joggyakorlatát az EUB abban a kérdésben is, hogy milyen esetekben fér össze az uniós joggal a tagállami állampolgárság és ezzel uniós polgárság elvesztése.

C-470/21 La Quadrature du Net és társai

C-53/23 Associations of judges (romániai ügyészek)

C-684/22 Stadt Duisburg (Loss of German nationality)

Miért érvénytelen a személyazonosító okmányok esetében ujjlenyomatok vételét kötelezővé tevő uniós rendelet és mik ennek jogkövetkezményei?

Még 2009-ben fogadott el az Unió rendes jogalkotási eljárásban egy rendeletet, amely kötelezővé tette személyazonosító okmányok esetében ujjlenyomatok vételét. Egy német állampolgár kifogásolta ezt, megtagadta ujjlenyomatának rögzítését, majd egy német bíróság előtt vitatta az uniós rendelet érvényességét. Az Európai Bíróság ítéletében azt vizsgálta, hogy a rendelet előírásai sérthetik-e az Alapjogi Chartát vagy az elfogadására irányadó eljárási szabályokat. Podcastunkban bemutatunk még egy magyar, adatvédelmi vonatkozású ügyet, amelyik a személyes adatok hivatalbóli vagy kérelemre történő megsemmisítésére vonatkozik, illetve egy cseh ügyet, amelyik a kartell kártérítési igények elévülési idejének megfelelőségét vizsgálja.

C-46/23 Újpest Polgármesteri Hivatal

C-605/21 Heureka Group

C-61/22 Landeshaptstadt Wiesbaden

Online patika vagy csupán elektronikus platform? Az uniós jog szempontjából nem közömbös, hogy minek minősül a nem vényköteles gyógyszereket kínáló internetes portál

Az online patikák működésével kapcsolatban már a 2000-es évek eleje óta rendszeresen megfordulnak ügyek az Európai Bíróság előtt. A Doc Morris ügy óta ismert, hogy vény nélküli gyógyszerek interneten keresztül való forgalmazása nem tiltható tagállami szinten. A ma bemutatott ügyben ez a kérdés már árnyaltabban merült fel, mivel nem egy online gyógyszertárról, hanem egy elektronikus platformról lesz, amelyik katalógus szinten más gyógyszertárak termékeit kínálta a fogyasztóknak és amelynek a működtetői nem rendelkeztek gyógyszerészeti képesítéssel.

Szó lesz még továbbá két törvényszéki ügyről. Egyrészt arról, hogy lajstromozható-e egy cipő formatervezési mintaként, ha azt már korábban nyilvános eseményen viselte egy híresség? Mit jelent a nyilvánosság felé való közlés ilyen esetben, kizárja-e az adott termék védelemben részesítését? Másrészt körbejárjuk a Bíróság fellebbezési hatáskörében meghozott azt az ítéletét, amelyben az volt az alapkérdés, hogy biztosítani kell-e magánszemélyek, egyesületek számára az uniós harmonizált szabványokhoz való ingyenes hozzáférést, amennyiben ilyen igénnyel lépnek fel.

 

T-647/22 Puma va EUIPO

C-606/21 Doctipharma

C-588/21 P Public.Resource.Org és Right to Kno

Mangold újratöltve: az Európai Bíróság újabb ítélete a megkülönböztetésmentesség elve irányelvi megjelenésének horizontális viszonylatban alkalmazásáról

Néhány évvel ezelőtt nagy port kavart az Európai Bíróság Mangold ügyben hozott ítélete, amelyben a diszkrimináció tilalom irányelvi megjelenése nyert horizontális viszonylatban, magánfelek között alkalmazást. Nemrégiben a Bíróság egy hasonló ügyben járt el, ebben a határozott idejű munkaviszony felmondása esetén az indokolás hiánya képezte az elv alkalmazhatóságának alapját. Adásunkban ezt az ügyet, valamint két másik ítéletet járunk körbe. Az egyik, Németországból indult ügy tárgya az volt, hogy egy menedékjog iránti kérelem ismételt előterjesztése esetén milyen szerepet (vagy hatást) kell tulajdonítani az Európai Bíróság időközben meghozott, az ügyben releváns jogértelmezést tartalmazó ítéletének, míg a másik román ügyben azt a kérdést vizsgálta a Bíróság, hogy egy uniós állam megtagadhatja-e állampolgárától személyazonosító igazolvány kiállítását arra hivatkozva, hogy a kérelmező egy másik uniós tagállamban rendelkezik állandó lakóhellyel.

 

C-216/22 Bundesrepublik Deutschland (Ismételt kérelem elfogadhatatósága)

C-491/21 Direcţia pentru Evidenţa Persoanelor şi Administrarea Bazelor de Date

C-715/20 X (A felmondás indokolásának hiányai)

Migráció, bevándorlás, szabad személymozgás – tematikus podcast

Olyan önálló társadalmi csoportot alkotnak-e a nők, ami alapján menekült státuszért folyamodhatnak és védelemben részesülhetnek? - merült fel egy bolgár bíróság előtt egy kényszerházasságból kilépett, kurd származású török állampolgár esetében, akit hazájában becsületgyilkosság fenyegethetett a válása miatt. Az ügy hasonlóságot mutat egy másik, folyamatban lévő üggyel, ahol a tálib rendszernek kitett nők helyzetét vizsgálja majd a Bíróság ilyen szempontból. A mai adásban az első ügyben feltett kérdésre kapunk választ. A bemutatott második ügy már az Unión belüli mozgással kapcsolatos. Az ügyben eljáró ír bíróság azt kívánta megtudni, hogy egy román vendégmunkás szülője részesülhet-e a munkavégzés helye szerinti államban rokkantsági nyugdíjban mint a munkavállaló hozzátartozóját megillető önálló jogon vagy a munkavállalókat megillető egyenlő bánásmód alapján. Végül bemutatjuk azt az ügyet, amiben a COVID járvány alatt bevezetett tesztelési és karanténkötelezettségek uniós joggal való összhangját vizsgálta meg a Bíróság.  

C-621/21 Családon belüli erőszak áldozatául esett nők

C-488/21 Chief Appeals Officer és társai

C-128/22 NORDIC INFO

Adatvédelmi tematikus adás: mikor és meddig jogszerű a személyes adatok tárolása

Legutóbbi, sportjogi kérdésekkel foglakozó adásunk után ismét egy tematikus számmal jelentkezünk, ami a legújabb adatvédelmi joggyakorlatot tekinti át. A három előzetes döntéshozatali eljárás – melyek közül kettő is bolgár bíróságtól indult – elsősorban adattárolási, illetve személyes adatokkal való visszaélést érintő kérdésekkel foglalkozik. Arra keresnek ezek az ügyek például választ, hogy jogosult-e tárolni a rendőrség egy olyan személy büntetőügy kapcsán rögzített biometrikus adatait, aki már mentesült a büntetett előélethez fűződő jogkövetkezmények alól és hogy van-e különbség abban, hogy ez a tárolási kötelezettség meddig áll fenn vagy milyen típusú bűncselekményt követett el az illető. A második ügy a banki hitelt felvett adósok automatizált adatkezelés esetén történő személyes adatainak tárolásával és törlésével foglalkozik, míg a harmadik a személyes adatokkal való visszaélés esetén érvényesíthető kárigényekkel.

Érintett ügyek:

• C-118/22 Direktor na Glavna direktsia "Natsionalna politsia" pri MVR – Sofia (A Belügyminisztérium "Nemzetpolitika" Főigazgatóságának igazgatója - Szófia)
• C-634/21 SCHUFA Holding (Scoring)
• C-340/21 Natsionalna agentsia za prihodite (Nemzeti beutazási ügynökség)

Mi a jelentősége az Európai Bíróság Szuperliga ítéletének?

Az 2024-es év első adásában a sportjoggal foglalkozunk és a Bíróság 2023. december 21-én kihirdetett három ítéletét fogjuk elemezni. E három, nagytanácsban hozott döntés a labdarúgás és a korcsolya sportokat irányító nemzetközi szövetségek előírásainak uniós jogi összhangjával foglalkozott. Két ítélet azon jogosultságok jogszerűségét vizsgálta, amelynek értelmében e szervezetek korlátozhatják a sportklubok és a sportolók bizonyos – általuk nem jóváhagyott – sporteseményeken való részvételét; a harmadik ítélet pedig a hazai nevelésű játékosokra vonatkozó előírások jogszerűségét elemezte. Mint látni fogjuk, ezen jogok gyakorlása felvetette az uniós versenyjogi szabályokkal, illetve a négy gazdasági szabadságjoggal való összeegyeztethetőség kérdését.