Magyar Jogász Egylet

Miért semmisítette meg a Törvényszék a Bizottság Pfeizer ügyben hozott határozatát?

A mai adásban olyan témákról fogunk beszélgetni, amelyeket, annak ellenére, hogy mindegyik az uniós jog szerves részét képező terület, ritkábban elemzünk a podcastban. Az első ügy témája ennek megfelelően a dokumentumokhoz való hozzáférés, a másodiké az állami támogatások, a harmadiké pedig koncessziós szerződések lesznek.

A Stevi és The New York Times ítélet egy, a Törvényszék által megsemmisítési eljárásban hozott, közérdeklődésre számot tartó döntés. Az ügy hátterében a Bizottság azon döntése áll, amellyel elutasította a The New York Times napilap kérését, hogy hozzáférést biztosítson Ursula von der Leyen elnök és a Pfizer gyógyszergyár vezérigazgatója között, a covid járvány idején váltott szöveges üzenetekhez. A mai második ügy, Prezydent Miasta Mielca pedig azt a kérdést vetette fel, hogy egy állam által biztosított ingatlanadó fizetési kötelezettség alóli mentesség minősülhet-e, és milyen feltételek mellett, tiltott állam támogatásnak.. Végül, a Fastned Deutschland ügynek koncessziós szerződés új pályázati felhívás kiírása nélküli módosítása volt a témája.

T-36/23 Stevi és The New York Times C-453/23 Prezydent Miasta Mielca C-452/23 Fastned Deutschland

Ellentétes az EU joggal az uniós állampolgárság pénzért való megszerezhetősége

Ezen a héten három viszonylag egyszerű tényállású, ugyanakkor témáját tekintve különösen érdekes ügyről fogunk beszélgetni. 

Az első ügy a tagállami állampolgárság megszerzésének feltételeivel foglalkozott. A Bizottság által Málta ellen indított kötelezettségszegési eljárásban hozott ítéletben a Bíróságnak abban kellett döntenie , hogy áruba bocsátható-e a tagállami állampolgárság, és ilyen módon pusztán kereskedelmi ügylet által megszerezhetővé tehető-e, egy tagállam által, maga az uniós állampolgárság. 

A  Novel Nutriology német előzetes döntéshozatali eljárásban született ítélet fogyasztóvédelmi témájú és növénykivonatot tartalmazó étrend-kiegészítők reklámozása tilthatóságát járta körbe. 

Végül, a mai harmadik ítélet alapjául az Oroszország Ukrajnával szembeni katonai agressziójára válaszul bevezetett intézkedések, nevezetesen euró bankjegyeknek az országba való bevitelének korlátozása szolgált. 

C- 181/23 Bizottság kontra Málta (Befektetői állampolgárság)
C-386/23 Novel Nutriology
C-246/24 Készpénz Oroszországba történő kivitele

Fogyasztó-e a fiatal sportoló, ha a karrierje előmozdítása érdekében marketingest vesz igénybe?

Tényállásukat tekintve két különösen érdekes előzetes döntéshozatali kérelemől lesz szó a legújabb podcastban, illetve, emellett egy magyar vonatkozású megsemmisítési eljárást is bemutatunk a mai adásban. Az elsőként bemutatott, szintén magyar vonatkozású ügy adatvédelmi, míg a második fogyasztóvédelmi vonatkozású. A Bíróság az előbbiben arra adott választ, hogy kérheti egy a nemi identitása miatt üldözött menedékkérő, hogy a hivatalos nyilvántartásba a megélt és nem a valós neme szerint regisztrálják a hatóságok. A második ügyben arról kellett, hogy döntsön a Bíróság, hogy fogyasztónak minősül-e az a fiatal sportoló, aki karrierje előmozdítása érdekében marketingest vesz igénybe. Végül szó lesz egy vidékfejlesztési támogatási ügyben Magyarország által indított megsemmisítési eljárásól, amelyet fellebbezésben bírált el a Bíróság.

Jogosult-e a légi járatok késése miatti kártérítésre az az utas, ha a jegyet nem közvetlenül a légitársaságtól, hanem több közvetítőn keresztül vásárolta?

Mai adásunkban három, előzetes döntéshozatali eljárásban született ítéletet fogunk bemutatni. Az első ügy témája, hogy jogosult-e a légi járatok késése miatti kártérítésre az az utas, ha a jegyet nem közvetlenül a légitársaságtól, hanem több közvetítőn keresztül vásárolta, majd részletesen átbeszéljük azt az ítéletet, amelyben a Bíróság a gyógyszertermékek reklámozásának korlátozhatóságával foglalkozott. Végül pedig szó lesz a lengyel bírák javadalmazásával kapcsolatos ügyről.

Lehetséges-e tagállammal szemben beszámítás útján érvényesíteni kötelezettségszegési eljárásban kiszabott bírság követelést?

Még 2021-ben szabott ki a Bíróság Lengyelországgal szemben napi 1 millió euró értékű kényszerítő bírságot az igazságügyi szervezet átalakítása miatt egy kötelezettségszegési eljárásban meghozott ideiglenes intézkedés végre nem hatása okán, amit egy későbbi ítélet – részleges megfelelésre hivatkozással - napi 500 000 euróra csökkentett. A be nem fizetett bírságok összegéig – 320 millió euró - a Bizottság levont a Lengyelországnak járó uniós támogatások összegéből. Ezt a határozatot támadta meg a lengyel kormány arra is hivatkozással, hogy a korábbi ítéletet legalább részben végrehajtotta az ország. Ítéletében a Törvényszék első ízben értelmezte a kötelezettségszegési eljárásban kiszabott bírságok behajtásának módját és feltételeit. Ezt járjuk körbe első tavaszi podcastunkban.

Emellett bemutatjuk azt a holland bíróság kérelmére meghozott ítéletet, amelyben a Bíróság azt vizsgálta, hogy elő lehet-e írni alapvető állampolgársági ismereteket elsajátítását a nemzetközi védelemben részesülők. Végül megnézzük, hogy jogosult-e nemzeti bíróság előzetes döntéshozatali kérelem előterjesztésére, amennyiben öröklési ügyben kvázi hatósági feladatokat lát el.  

Válogatás az Európai Bíróság négy gazdasági szabadságot érintő legújabb ítéleteiből

Mai adásunkban főként a négy szabadság érvényesülését érintő friss döntéseket mutatunk be, valamint foglalkozunk egy újabb kartell kártrítési ügyben hozott ítélettel. A személyek szabad mozgásának korlátozása merült fel abban a horvát ügyben, amelyben a Bíróság azt vizsgálta, hogy jogszerűen tagadhatja-e meg egy tagállam az adóalap csökkentést egy Erasmus hallgató szülője esetében, azon az alapon hogy figyelembe veszik a hallgató ösztöndíját a szülő személyi adó kedvezményeinek értékelésekor vagy az ilyen gyakorlat ellentétes lenne-e a személyek szabad mozgásával.

Második ügyünkben a tőke szabad mozgásának korlátozhatósága merült fel, amikor is egy osztrák ügyvéd egy német ügyvédi irodában szerzett részesedést, amit a kamara nem hagyott jóvá, azon az alapon, hogy az illető ügyvéd nem folytatott gyakorlatot Németországban. A kérdés az volt, hogy az ilyen korlátozás igazolható-e közrendi alapon nyugvó kényszerítő indokkal és ha igen arányos-e. 

Végül ismét versenyjogi kartellkárokkal kapcsolatos legújabb eset kerül terítékre, amelyben egy, németországi fűrészüzemek által engedményezett követelések engedményese perelte az árkartellt lehetővé tevő tartományt csoportos behajtási keresettel, amit a német jog nem tett lehetővé. A Bíróságnak azt kellett vizsgálnia, hogy a német szabályok összhangban vannak-e a tagállami eljárási autonómiát befolyásoló uniós elvekkel, mint a hatékony érvényesülés elve.

Gyártóként felel-e a forgalmazó, ha nevében szerepel a gyártó neve?

Gyártónként felel-e a termék hibájáért az a forgalmazó, amelyik neve tartalmaz a gyártóra utalást, merült fel egy olasz előzetes döntéshozatali ügyben, amelyben az volt a kérdés, hogy perelhető e a Ford Itália az Olaszországban eladott autók miatt termékfelelősségi alapon. Ezzel a fogyasztóvédelmi üggyel és más fogasztókat és munkavállalükat érintő ügyekkel jelentkezünk újévi első podcastunkban. Megnézzük, hogy az Európai Bíróság szerint kérheti-e e a vasúti társaság, hogy a fogyasztók közöljék velük a vásárlás alkalmával nemüket és hogy milyen, a nemükre utaló megszólítassal kívánnak levelezni a későbbiekben vagy egy ilyen gyakorlat ellentétes lenne az adattakarékossag elvével. Végül, egy spanyol eset kapcsán arra a kérdésre keressük a választ hogy szükséges-e rögzíteni a háztartási alkalmazottak által végzett munka utáni munkaórat a munkaidő irányelv értelmében. 

Válogatás az Európai Bíróság legújabb adatvédelmi tárgyú ítéleteiből

Kell-e tájékoztatni az adatkezelésről az érintettet a hatóságnak, ha ez utóbbi maga generál adatokat más szervtől hivatalosan beszerzett információk alapján? Ez a kérdés merült fel a Fővárosi Törvényszéktől indult ügyben, amelyben a Bíróság a számára feltett kérdések alapján azt viszgálta, hogy milyen esetekben is áll fenn a hatóság mentesülése a tájékoztatási kötelezettség alól. Ez évi utolsó adásunkban szó lesz még arról, hogy milyen körben használhatják a közösségi hálózatok az általuk megszerzett nyilvános adatokat célzott hirdetések céljából. 

Meg lehet-e tiltani más tagállami állampolgároknak, hogy egy adott tagállamban politikai pártok tagjai legyenek?

E heti podcastunkban előszőr egy olyan kötelezettségszegési eljárást járunk körbe, amelynek fő kérdése az volt, hogy az uniós polgárság intézménye kizárja-e, hogy egy tagállam megtiltsa, hogy politikai pártjainak tagja más tagállambeli állampolgár legyen. A Bíróságnak az uniós polgárság terjedelmével egy Csehországgal szemben indult eljárásban kellett foglalkoznia. Szó lesz még egy olasz előzetes döntéshozatali ügyről, amely bűncselekmények áldozatainak jogairól és kárpótlásáról szól, valamint egy védjeggyel kapcsolatos megsemmisítési eljárásról.

Megtagadható-e egy ítélet elismerése azon az alapon, hogy sérti a szólásszabadságot?

Legújabb adásunkban három, októberben kihirdetett előzetes döntéshozatali ítéletről fogunk beszélgetni. Az ügyek középpontjában kerékpáros dopping, Playstation játékkonzol, illetve dizájn székek állnak, és a döntések témái, jogi szempontból, sajtószabadság és külföldön hozott ítéletek elismerése, valamint a szellemi alkotások joga és az uniós jog hatálya lesznek.

Az első ítélet alapjául egy sajtóorgánum, nevezetesen a francia Le Monde napilap spanyol Real Madrid sportklub jóhírnevére nézve sérelmes cikke, illetve az annak következtében hozott, az újság szerkesztőségét elmarasztaló és kártérítés fizetésére kötelező spanyol ítélet szolgált, amelynek elismerését a francia bíróság közrendbe ütközés okán kívánta megtagadni azon az alapon, hogy az sérti a szólásszabadságot. Az Európai Bíróságnak abban a kérdésben kellett döntést hoznia, hogy megtagadási oknak minősülhet-e a szólásszabadság egy ilyen esetben. A mai második ügyben a német szövetségi legfelsőbb bíróság tett fel kérdéseket a luxemburgi fórumnak azzal kapcsolatban, hogy a Datel számítógépes játéka, amely a Playstation játékkonzolon működik, sérti-e a Sony azon kizárólagos jogát, hogy a módosításokat hajtson végre a számítógépes programján. A harmadik ítélet pedig  egy svájci bútorgyárat egy amerikai házaspár által tervezett szék tekintetében megillető szellemi alkotáshoz fűződő uniós jog alkalmazhatóságával és hatókörével foglalkozott.